Főoldal » Karrier » Életpálya

Életpálya

Az ügyész­nek jog­sza­bá­lyo­kon ala­pu­ló, rend­kí­vül sok­ré­tű és össze­tett fel­ada­tai van­nak, melyek vál­to­za­tos mun­ka­vég­zést tesz­nek lehe­tő­vé. Nem túl­zás azt állí­ta­ni, hogy az ügyész tevé­keny­sé­ge tulaj­don­kép­pen vala­mennyi jog­te­rü­le­tet érinti. 

Az ügyé­szi munka gya­kor­lá­sa szá­mos köve­tel­ménnyel jár, ame­lyek­kel az ügyész­ség­re jelent­ke­zők­nek tisz­tá­ban kell len­ni­ük, hiszen az ügyésszé válás­nak szi­go­rú fel­té­te­lei vannak. 

Ugyan­ak­kor az ügyé­szi pálya a hiva­tá­sunk mél­tó­sá­gá­nak és fele­lős­sé­günk súlyá­nak meg­fe­le­lő olyan java­dal­ma­zást és elő­me­ne­telt biz­to­sít, amely képes fenn­tar­ta­ni a hiva­tás vonzerejét. 

Fel­ada­ta­ink ellá­tá­sa az aláb­bi - leg­fon­to­sabb - elvá­rá­so­kat köve­te­li meg:

chevron

elkö­te­le­zett­ség,

chevron

rugal­mas­ság,

chevron

pon­tos­ság,

chevron

sok­ol­da­lú­ság,

chevron

pre­ci­zi­tás,

chevron

fele­lős­ség­vál­la­lás,

chevron

jog­sza­bá­lyok nap­ra­kész isme­re­te és alkalmazása.

Az aláb­bi­ak­ban rövi­den és álta­lá­nos­ság­ban bemu­tat­juk, miként vál­hat vala­ki ügyésszé. A rész­le­tes sza­bá­lyo­kat a leg­főbb ügyész, az ügyé­szek és más ügyész­sé­gi alkal­ma­zot­tak jog­ál­lá­sá­ról és az ügyé­szi élet­pá­lyá­ról szóló 2011. évi CLXIV. tör­vény tar­tal­maz­za. A jog­sza­bály útmu­ta­tót ad azok szá­má­ra is, akik pályá­ju­kat nem az ügyész­sé­gen kezd­ték, de szí­ve­sen dol­goz­ná­nak velünk. 

Fogal­ma­zó egye­te­mi jogi vég­zett­ség­gel ren­del­ke­ző, cse­lek­vő­ké­pes, bün­tet­len magyar állam­pol­gár lehet.

A fogal­ma­zói helye­ket nyil­vá­nos pályá­zat útján lehet betöl­te­ni. A fel­hí­vás meg­je­le­nik az Ügyész­sé­gi Köz­löny­ben, az ügyész­ség hon­lap­ján, ille­tő­leg azt az egye­te­mek állam-és jog­tu­do­má­nyi karát veze­tő déká­nok is meg­kap­ják. A jelent­ke­zők írás­ban pályáz­nak, majd két kör­ben sze­mé­lyes meg­hall­ga­tá­son vesz­nek részt. A pályá­zók elő­szű­ré­sét - az első helyen meg­pá­lyá­zott mun­kál­ta­tói jog­kört gya­kor­ló - főügyész irá­nyít­ja, majd a máso­dik kör­ben az álta­luk java­solt sze­mé­lye­ket a Leg­főbb Ügyész­sé­gen szer­ve­zett bizott­ság hall­gat­ja meg.

Az ügyé­szi pálya rend­kí­vül nép­sze­rű, ezért a fogal­ma­zói helyek­re évek óta több­szö­rös a túl­je­lent­ke­zés. Az elbí­rá­lás­nál a követ­ke­ző szem­pon­tok ját­sza­nak szerepet:

chevron

kivá­ló tanul­má­nyi eredmény, 

chevron

nyelv­tu­dás,

chevron

a pályá­zó szakmai-tudományos tevékenysége, 

chevron

a jelölt rátermettsége, 

chevron

az ügyé­szi szer­ve­zet irán­ti elkötelezettség, 

chevron

ver­bá­lis képességek.

Sike­res fel­vé­telt köve­tő­en a fogal­ma­zó kine­ve­zé­se hatá­ro­zat­lan időre vagy leg­fel­jebb ötévi hatá­ro­zott időre szólhat. 

Három év jog­gya­kor­la­tot, és sike­res jogi szak­vizs­gát köve­tő­en kap­hat a kol­lé­ga alügyé­szi kinevezést. 

Az alügyé­szi állás­hely szin­tén pályá­zat útján tölt­he­tő be, a fel­hí­vás az Ügyész­sé­gi Köz­löny­ben, és az ügyész­ség hon­lap­ján is meg­je­le­nik. A pályá­zók sze­mé­lyes meg­hall­ga­tá­sá­ról a leg­főbb ügyész dönt. Az alügyész kine­ve­zé­se hatá­ro­zat­lan időre vagy leg­fel­jebb ötévi hatá­ro­zott időre szólhat. 

Leg­alább egy évig tény­le­ge­sen alügyész­ként eltöl­tött időt köve­tő­en - a leg­főbb ügyész által kiírt - pályá­zat elnye­ré­se után kap­ha­tó ügyé­szi kine­ve­zés. A pályá­zók sze­mé­lyes meg­hall­ga­tá­sá­ról a leg­főbb ügyész dönt, azon­ban a pályá­zó­nak a kine­ve­zés előtt részt kell ven­nie pálya­al­kal­mas­sá­gi vizs­gá­la­ton. Az ügyészt a leg­főbb ügyész első alka­lom­mal három évre, azt köve­tő­en pedig hatá­ro­zat­lan időre neve­zi ki. 

Ügyész lehet az is, aki nem az ügyész­sé­gen kezd­te a pálya­fu­tá­sát, de jogi vég­zett­ség­gel és sike­res jogi szak­vizs­gá­val ren­del­ke­zik, és ezután leg­alább egy évig tény­le­ge­sen bíró­sá­gi tit­kár­ként, köz­jegy­ző­ként, ügy­véd­ként, jog­ta­ná­csos­ként, az OKRI-ban kuta­tó­ként, vagy nyo­mo­zó ható­ság­nál nyo­mo­zó­ként dolgozott.