Súlyos gyermekbántalmazások ügyében ítél a bíróság - a családon belüli erőszak következményei

A Deb­re­ce­ni Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az Egri Tör­vény­szék által első fokon a vád­lot­tal szem­ben - cse­cse­mő­ko­rú gyer­me­kei sérel­mé­re elkö­ve­tett halált okozó testi sér­tés bűn­tet­te, vala­mint élet­ve­szélyt okozó, gon­dat­lan­ság­ból elkö­ve­tett testi sér­tés vét­sé­ge miatt  - kisza­bott 7 évi bör­tön­bün­te­tés hely­ben­ha­gyá­sát indítványozta.

A nem jog­erős íté­let tény­ál­lá­sa sze­rint a vád­lott leány­gyer­me­ke 3-6 hóna­pos kora között három eset­ben szen­ve­dett súlyos vér­zés­sel járó kopo­nya­sé­rü­lé­se­ket. A har­ma­dik alka­lom­mal az apa gon­dat­lan­sá­ga miatt a kis­gyer­mek feje olyan erő­vel ütő­dött be, hogy kopo­nya­csont­tö­ré­se kelet­ke­zett, amely élet­ve­szé­lyes sérü­lés­sel járt. A gyám­ha­tó­ság a gyer­me­ket gyám­nál helyez­te el, a vád­lott ellen pedig szü­lői fel­ügye­le­ti jogá­nak meg­szün­te­té­se iránt pert indított.

Egy évvel később a vád­lott a 2 hóna­pos fiú­gyer­me­két - a folya­ma­tos sírá­sá­tól türel­mét veszít­ve - nagy erő­vel meg­ráz­ta. A cse­cse­mő feje a szoba egyik beren­de­zé­si tár­gyá­hoz ütő­dött. Kopo­nya­csont­ja betört, amely­hez tár­su­ló vér­zés és agy­vi­ze­nyő miatt néhány órán belül elhalálozott.

A fia­tal fel­nőtt vád­lott a nyo­mo­zás során mind­két bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét beis­mer­te. Val­lo­má­sa sze­rint indu­la­tát a gyer­mek­sí­rás vál­tot­ta ki, amely zavar­ta őt. Ezután azon­ban a val­lo­má­sa­it meg­vál­toz­tat­ta, és a bün­te­tő­jo­gi fele­lős­sé­get mind­két gyer­mek sérü­lé­sei miatt másra hárí­tot­ta. Az íté­let ellen védő­jé­vel első­sor­ban fel­men­té­sért, másod­la­go­san a bün­te­tés eny­hí­té­sé­ért fellebbezett.

A Deb­re­ce­ni Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az íté­let hely­ben­ha­gyá­sát indít­vá­nyoz­ta. Állás­pont­ja sze­rint a vád­lott a koráb­bi tapasz­ta­la­tai alap­ján tuda­tá­ban volt annak, hogy a cse­cse­mők külö­nö­sen sérü­lé­ke­nyek. Súlyo­san gon­dat­lan, majd erő­sza­kos maga­tar­tá­sa mégis előbb élet­ve­szé­lyes, később vég­ze­tes követ­kez­ménnyel járt. Az ügy­ben másod­fo­kon a Deb­re­ce­ni Íté­lő­táb­la határoz.