Számítógépes csalók pénzét mosták – vádemelés

Vádat emelt a Csong­rád Megyei Főügyész­ség öt szerb és egy szerb-magyar állam­pol­gár­sá­gú férfi ellen, akik 2015 - 2017 során együt­te­sen több, mint 120 mil­lió forint tisz­tá­ra mosá­sá­ban vet­tek részt.

A vád­irat sze­rint a vád­lot­tak 20015 és 2017 között Szer­bi­á­ból Magyar­or­szág­ra utaz­tak, és össze­sen hét külön­bö­ző pénz­in­té­zet sze­ge­di, illet­ve hód­me­ző­vá­sár­he­lyi fiók­ja­i­ban nyi­tot­tak saját nevük­re bank­szám­lá­kat. A szám­la­nyi­tá­sok­kal kap­cso­la­tos ügy­in­té­zés­ben több eset­ben egy Csong­rád megyei ille­tő­sé­gű vádlott-társuk nyúj­tott segít­sé­get, aki kellő hely­is­me­ret­tel rendelkezett.

A bank­szám­lák­ra két mód­szer­rel elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mé­nyek nyo­mán érkez­tek pénzátutalások.

Isme­ret­len elkö­ve­tők kame­ru­ni, duba­ji, taj­va­ni, egye­sült álla­mok­be­li és egyéb, kül­föl­di ille­tő­sé­gű cégek e-mail leve­le­zé­sét fel­tör­ték, és csa­lárd módon azt hitet­ték el velük, hogy üzle­ti part­ne­rük­nek a bank­szám­la­szá­ma meg­vál­to­zott. A meg­té­vesz­tett cégek kép­vi­se­lői ezért a hamis e-mailben meg­adott - a való­ság­ban a vád­lot­tak nevé­re Magyar­or­szá­gon veze­tett - szám­lák­ra tel­je­sí­tet­tek átutalásokat.

Az eljá­rás során azo­no­sít­ha­tat­lan elkö­ve­tők külön­bö­ző websho­pok­ban valót­lan tar­tal­mú hir­de­té­se­ket jelen­tet­tek meg, melyek­ben grill-berendezést és kávé­gé­pe­ket kínál­tak eladás­ra. A hir­de­té­sek­ben meg­je­lölt – a való­ság­ban a vád­lot­tak nevén veze­tett – bank­szám­lák­ra az áru­cik­ke­ket meg­ren­de­lő német és oszt­rák magán­sze­mé­lyek ese­ten­ként 200 és 1200 euró közöt­ti össze­ge­ket utal­tak át, azon­ban a vásá­rolt ter­mé­ke­ket végül sosem kap­ták meg.

A bűnös ere­de­tű pénz­össze­gek egy részét a vád­lot­tak kész­pénz­ben fel­vet­ték, a leg­több eset­ben azon­ban azo­kat külön­bö­ző, kriptovaluta-kereskedő kül­föl­di cégek bank­szám­lá­i­ra utal­ták tovább.

Az ügy nem­zet­kö­zi vonat­ko­zá­sú körül­mé­nye­i­nek tisz­tá­zá­sa vagyon-visszaszerzési eljá­rás kere­té­ben, vala­mint az Euró­pai Uniós ügyé­szi szerv, az EUROJUST köz­re­mű­kö­dé­sé­vel továb­bí­tott euró­pai nyo­mo­zá­si hatá­ro­za­tok útján történt.

A vád­lot­tak bűnös­sé­gé­nek kér­dé­sé­ben a Sze­ge­di Tör­vény­szék fog dönteni.