Főoldal » Egyéb kategória » További törvénysértő perek feltárásában működik együtt a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága – Fotókkal és videóval

Együtt­mű­kö­dik az 1945–1956 közötti időszak törvénysértő pere­i­nek fel­tá­rá­sá­ban a Kúria, a Leg­főbb Ügyész­ség (LÜ) és a Nem­ze­ti Emlé­ke­zet Bizott­sá­ga (NEB). A szer­vek közös szán­dék­nyi­lat­ko­za­tot írtak alá 2019. szep­tem­ber 17-én, Buda­pes­ten, a Kúria dísz­ter­mé­ben meg­ren­de­zett “Tör­vény­sér­tő perek 1945 után – A kuta­tás lehe­tő­sé­gei” című tudo­má­nyos kon­fern­ci­án. Az Emlékezés és emlékeztetés kutatási prog­ram résztvevői megerősítették elkötelezettségüket a kuta­tá­si prog­ra­muk folytatására.

A Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a NEB elnöke 2014. decem­ber 3-án Emlékezés és emlékeztetés címmel közös kutatási prog­ra­mot indított az 1956-os for­ra­dal­mat és szabadságharcot követő megtorlás rend­sze­re­zett feltárására. A kutatási prog­ram azóta is folya­ma­to­san zaj­lik, egyik kiemel­ke­dő eredménye volt a 2018. júniusban bemu­ta­tott Perek ’56 adatbázis (perek56.hu). A most alá­írt nyi­lat­ko­zat aláíróinak célja továbbra is az, hogy kutatásaikkal egy­szer­re járuljanak hozzá a törvénysértések áldozatainak emléke előtti méltó tisztelgéshez, vala­mint a kom­mu­nis­ta diktatúra örökségének bemutatásához és a múlttal való őszinte szembenézéshez.

Köszön­tő­jé­ben a Kúria elnö­ke kiemel­te, a soka­dik közös tanács­ko­zás a kuta­tás­ról jelzi, hogy jó meg­ér­zés és jó szán­dék áll az össze­fo­gás mögött. Darák Péter gyü­möl­csö­ző­nek nevez­te az együtt­mű­kö­dést, amely ren­ge­teg isme­ret­len terü­le­tet tárt fel. Sze­rin­te azért fon­tos a kuta­tás továb­bi lehe­tő­sé­ge­i­ről beszél­ni, mert az irat­anyag hiá­nyos­sá­ga miatt kihí­vást jelent rekonst­ru­ál­ni a régi pere­ket. Rámu­ta­tott, a kuta­tás egy alko­tó tevé­keny­ség­gel is páro­sul, amely az egy­ér­tel­mű követ­kez­te­té­sek eléré­se miatt szük­sé­ges.

Polt Péter leg­főbb ügyész rámu­ta­tott, hogy ezen ügyek jel­lem­ző­en kita­lált tény­ál­lá­so­kon és koholt bizo­nyí­té­kon ala­pul­tak, ami­nek az ered­mé­nye hamis követ­kez­te­tés, poli­ti­kai meg­ren­de­lés­re kegyet­len, ember­te­len bün­te­tés lett. Tehát ezek a perek nem valós eljá­rá­sok, nem részei az igaz­ság­szol­gál­ta­tás­nak, ahogy ezt a Kúria szin­te vala­mennyi dön­té­sé­ben meg­ál­la­pí­tot­ta. A rög­tön­bí­rás­ko­dás, a gyor­sí­tott eljá­rás és a nép­bí­ró­sá­gi tanács előt­ti eljá­rás olyan eljá­rá­si kör­nye­ze­tet terem­tet­tek, amely­ben a pár­tat­lan és elfo­gu­lat­lan ítél­ke­zés fel­té­te­lei egy­ál­ta­lán nem áll­tak fenn. Maguk az eljá­rá­sok, a leszá­mo­lás, a meg­tor­lás esz­kö­ze­i­vé tet­ték az igaz­ság­szol­gál­ta­tást. Az ügyész­ség a sem­mis­sé­gi tör­vé­nyek alap­ján azt vizs­gál­ja, hogy egy ügy­ben fennállnak-e a sem­mis­sé nyil­vá­ní­tás okai. A leg­főbb ügyész kife­jez­te örö­mét, hogy az ügyész­ség része annak a több­sze­rep­lős folya­mat­nak és együtt­mű­kö­dés­nek, amely az áldo­za­tok emlé­ke előt­ti méltó tisz­tel­gést és a dik­ta­tú­ra műkö­dé­sé­nek bemu­ta­tá­sát jelen­ti.

Föld­váry­né Kiss Réka, a NEB elnö­ke elő­adá­sá­ban kiemel­te: a Kúria, a Leg­főbb Ügyész­ség és a Nem­ze­ti Emlé­ke­zet Bizott­sá­ga még 2014-ben indí­tot­ta el „Emlé­ke­zés és emlé­kez­te­tés” cím­mel közös kuta­tá­si prog­ram­ját az 1956-os for­ra­dal­mat és sza­bad­ság­har­cot köve­tő, kivég­zés­sel vég­ző­dő perek­nek szisz­te­ma­ti­kus, struk­tu­rált fel­tá­rá­sá­ra.  Az ada­tok 2018-tól már elér­he­tő­ek, kutat­ha­tó­ak a Perek56 elne­ve­zé­sű hon­la­pon (www.perek56.hu). A mun­ka­tár­sak 126 kivég­zés­sel vég­ző­dő pert dol­goz­tak fel. A kuta­tá­sok a meg­tor­lás rend­sze­ré­re, az irá­nyí­tók, vég­re­haj­tók, illet­ve áldo­za­tok bemu­ta­tá­sá­ra irá­nyul­tak. Negy­ven kuta­tó 12 levél­tár­ban és tör­vény­szé­kek irat­tá­ra­i­ban mint­egy 110 ezer oldal­nyi per­anya­got tekin­tett át; 865 vád­lott, közel 750 nyo­mo­zó, 166 ügyész, 60 tanács­ve­ze­tő bíró, 207 nép­bí­ró, népi ülnök élet­pá­lyá­ját.

A köszön­tő­ket köve­tő­en az elő­adók szek­ci­ók­ban szá­mol­tak be izgal­mas kuta­tá­si terü­le­te­ik­ről:

  • Zin­ner Tibor: 1235 kivégzés Magyarországon: 1945. február 4. – 1988. július 14. Amiről a számok tanúskodnak
  • Szekér Nóra: Donáth György és társainak pere, vala­mint a kapcsolódó perek és eljárások
  • Kiss Dávid–Rácz János: A Buda­pes­ti Népbíróság végrehajtott halálos ítéletei 1945-ben – kutatási tapasz­ta­la­tok
  • Horváth Zsolt: A Nitrokémia-ügy s az 1946. évi VII. tc. különtanácsi „gya­kor­la­ta”
  • Soós Vik­tor Atti­la: A Grősz József és társai büntetőügy és hold­ud­va­ra
  • Galam­bos István: A „kulákok” üldözése

A kap­cso­ló­dó videó anyag letölt­he­tő innen.