315 rendbeli közokirat-hamisítás miatt történt vádemelés Békéscsabán- a Békés Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Békés­csa­bai Járá­si Ügyész­ség 315 rend­be­li közokirat-hamisítás bűn­tet­te miatt emelt vádat egy 48 éves, bün­te­tett elő­éle­tű békés­csa­bai nő és társa, egy 65 éves, szin­tén bün­te­tett elő­éle­tű békés­csa­bai férfi, vala­mint továb­bi 8 bűn­tár­suk ellen, akik gép­ko­csik átírá­sá­val trükköztek.

A 48 éves nő és a 65 éves férfi leg­utóbb 2019-ben ugyan­ab­ban az ügy­ben éppen közokirat-hamisítás miatt áll­tak bíró­ság előtt. A férfi – a nő kéré­sé­re és köz­re­mű­kö­dé­sé­vel – 2015 ápri­li­sá­ban egy egy­sze­mé­lyes kor­lá­tolt fele­lős­sé­gű tár­sa­sá­got ala­pí­tott, a cég­gel azon­ban valós gaz­da­sá­gi tevé­keny­sé­get nem kíván­tak foly­tat­ni, így a cég­jegy­zék­be, mint köz­hi­te­les nyil­ván­tar­tás­ba, valót­lan ada­to­kat jegyez­tek be. A tár­sa­ság lét­re­ho­zá­sá­nak célja az volt, hogy hoz­zá­se­gít­sék a gép­ko­csit vásár­ló­kat az őket ter­he­lő vagyon­szer­zé­si ille­ték­fi­ze­té­si köte­le­zett­ség kiját­szá­sá­hoz. Ennek érde­ké­ben a nő és a férfi a cég nevé­nek fel­hasz­ná­lá­sá­val ellen­szol­gál­ta­tás fejé­ben fik­tív adás­vé­te­li szer­ző­dé­se­ket készí­tett, melyek valót­lan tar­tal­ma alap­ján a gaz­da­sá­gi tár­sa­ság sze­rez­te meg az érin­tett, mind­össze­sen 314 db gép­ko­csi tulaj­do­nát, kihasz­nál­va azt a sza­bályt, hogy a gép­jár­mű for­gal­ma­zás­sal fog­lal­ko­zó cégek men­te­sül­nek a gép­jár­mű­vek meg­vá­sár­lás­sal járó vagyon­szer­zé­si ille­ték meg­fi­ze­té­se alól. A való­ság­ban azon­ban a jár­mű­vek a való­di vevők bir­to­ká­ba kerül­tek, akik azo­kat anél­kül hasz­nál­hat­ták, hogy a meg­vá­sár­lás­sal járó ille­té­ket meg kel­lett volna fizet­ni­ük.

A nő úgy járt el, hogy a vele vagy csa­lád­tag­ja­i­val kap­cso­lat­ba kerü­lő sze­mé­lyek gépkocsi-tulajdonszerzése érde­ké­ben egy kitöl­tet­len, bian­kó adás­vé­te­li szer­ző­dést elő­ze­te­sen lepe­csé­telt a cég­bé­lyeg­ző­vel, majd azt a fik­tív ügy­let­ről tudo­más­sal bíró férfi a gaz­da­sá­gi tár­sa­ság bejegy­zett kép­vi­se­lő­je­ként alá­ír­ta. Az üres szer­ző­dést a nő átad­ta a vásár­lást lebo­nyo­lí­tó való­di vevő­nek, aki azt kitöl­töt­te és a jóhi­sze­mű eladó­val alá­írat­ta azt, majd vissza­jut­tat­ta a nő részé­re, aki benyúj­tot­ta a cég tulaj­don­jo­gá­nak bejegy­zé­se végett a kor­mány­hi­va­tal­ba. A nő a sze­mély­gép­ko­csik valós tulaj­do­no­sa­it egy füzet­be jegyez­te fel a kereszt­név vagy bece­név meg­je­lö­lé­sé­vel, a gép­ko­csi rend­szá­má­nak és típu­sá­nak a fel­jegy­zé­sé­vel, továb­bá a szer­ző­dés­kö­tés idő­pont­já­nak rögzítésével.

A meg­vá­sá­rolt gép­ko­csit a tény­le­ges tulaj­do­nos – vagy az érdek­kö­ré­be tar­to­zó sze­mély – hasz­nál­ta, és annak későb­bi eladá­sá­nak szán­dé­ka ese­tén a nővel vette fel a kap­cso­la­tot, aki ezt köve­tő­en a fent írt módon ismét köz­re­mű­kö­dött a valót­lan tar­tal­mú adás­vé­te­li szer­ző­dé­sek elké­szí­té­sé­ben; köz­re­mű­kö­dé­sé­ért 10-30.000 Ft-ot kapott a tény­le­ges tulajdonosoktól.

A jár­mű­vek valós vevői közül a nyo­mo­zás során több sze­mélyt sike­rült azo­no­sí­ta­ni – nyolc­cal szem­ben vád­eme­lés­re került sor, néggyel szem­ben az ügyész­ség fel­té­te­les ügyé­szi fel­füg­gesz­tést alkalmazott.

A járá­si ügyész­ség vád­ira­tá­ban arra tett indít­ványt, hogy a bíró­ság vala­mennyi ter­hel­tet hal­ma­za­ti bün­te­té­sül pénz­bün­te­tés­re ítél­je, ezen felül a nőtől és a fér­fi­tól a bűn­cse­lek­ménnyel elért vagyo­ni előnyt vagyon­el­kob­zás révén vonja el, ille­tő­leg a cég­ve­ze­tő­ként bejegy­zett fér­fit hatá­ro­zott időre tilt­sa el gaz­da­sá­gi tár­sa­ság veze­tő tiszt­sé­gé­nek vise­lé­sé­től, mint fog­lal­ko­zás­tól. Az eljá­rás a Békés­csa­bai Járás­bí­ró­ság előtt folytatódik.