A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség vesztegetés bűntette, költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt vádat emelt azokkal az elkövetőkkel szemben, akik 2017. év márciusában és áprilisában fiktív számlák felhasználásával 26.812.310 forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Állam költségvetésének.
A vádirati tényállás lényege szerint az első rendű vádlott szerszámgyártással foglalkozó komáromi székhelyű gazdasági társaságot vezetett. A férfi miután legyártotta a szerszámokat - abból a célból, hogy a munkák után 2017. év márciusában és áprilisában ne kelljen ÁFA-t fizetnie - három különböző gazdasági társaságtól fogadott be fiktív számlákat, azt a látszatot keltve, hogy a munkákat nem az általa vezetett gazdasági társaság, hanem alvállalkozóként a fiktív számlákat kiállító gazdasági társaságok végezték el. A fiktív számlák kiállítását végző gazdasági társaság ügyvezetői közül két vádlott 10.000 forint jogtalan előnyért cserébe állította ki a valótlan tartalmú számlákat.
Az ügyészség összesen nyolc vádlottal szemben költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége, három vádlottal szemben ezen felül vesztegetés bűntette miatt emelt vádat.
Az ügyészség a vádiratban indítványt tett arra, hogy a Tatabányai Törvényszék egy büntetett előéletű vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetést és közügyektől eltiltást, hat vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést, egy vádlottal szemben pedig közérdekű munka büntetést szabjon ki. Ezen túlmenően a gazdasági társaságok ügyvezetőit határozott időre tiltsa el a gazdálkodó szervezet vezetői tisztségétől.