Főoldal » Hírek » A 84 éves vádlott féltékenységből halálra verte 85 éves élettársát – a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

A Mis­kol­ci Tör­vény­szék halált okozó testi sér­tés bűn­tet­te miatt 3 év 6 hónap bör­tön­re és 4 év köz­ügyek­től eltil­tás­ra ítél­te az elkö­ve­tés­kor 84 éves vád­lot­tat, aki közös ott­ho­nuk­ban halál­ra verte 85 éves élet­tár­sát.

Az idős pár 2017. nya­rán már 10 éve élet­tár­si kap­cso­lat­ban élt egy zemp­lé­ni köz­ség­ben. A bűn­cse­lek­ményt meg­elő­ző három évben gya­ko­ri­ak vol­tak a vesze­ke­dé­sek közöt­tük, mely­nek kivál­tó oka a vád­lott fél­té­keny­sé­ge volt. A bete­ges­ke­dő idős férfi moz­gé­kony élet­tár­sát gyak­ran sze­xu­á­lis hűt­len­ség­gel gya­nú­sí­tot­ta, amely állan­dó vesze­ke­dé­sek for­rá­sa volt közöt­tük. A vád­lott ismét­lő­dő­en kéz­zel, vagy a keze ügyé­be eső tár­gyak­kal, de főként bot­tal bán­tal­maz­ta az idős asszonyt, aki több­ször is elhagy­ta őt, de min­dig vissza­tért. Han­gos vitá­ik soro­za­ta a szom­szé­da­ik szá­má­ra meg­szo­kott jelen­ség volt.

2017. év júli­u­sá­ban a vád­lott a lefek­vés­hez készü­lő­dő élet­tár­sát egy 2 cm átmé­rő­jű, 60 cm hosszú­sá­gú sep­rű­nyél darab­bal, illet­ve pusz­ta kéz­zel kis, köze­pes erő­vel bán­tal­maz­ta. A sér­tett test­szer­te 12 sérü­lést szen­ve­dett el, amely a szer­ve­ze­té­ben olyan súlyos belső elvál­to­zást idé­zett elő, hogy néhány óra múlva éle­tét vesz­tet­te. A vád­lott az élet­tár­sa álla­po­tá­val nem törőd­ve alud­ni tért. Más­nap dél­előtt a vád­lott az utcán elő­ször szó­vál­tás­ba került a szom­széd­já­val, akit azzal gya­nú­sí­tott, hogy sze­xu­á­lis kap­cso­la­tot léte­sí­tett az élet­tár­sá­val, majd egy járó­ke­lőt kért meg, hogy nézze meg az élet­tár­sát, mert hideg­nek érez­te a kezét. Ekkor ész­lel­ték, hogy a sér­tett meg­halt, éle­tét az ide­je­ko­rán meg­kez­dett szak­sze­rű orvo­si beavat­ko­zás sem ment­het­te volna meg.

A vád­lott mind­vé­gig tagad­ta a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét, ame­lyet véde­ke­zé­sé­ben „bal­eset­nek” neve­zett. A vád­eme­lést köve­tő bíró­sá­gi elő­ké­szí­tő ülé­sen a tár­gya­lá­si jelen­lét jogá­ról lemon­dott. A tör­vény­szék így távol­lé­té­ben foly­tat­ta le a bizo­nyí­tást, amely­nek ered­mé­nye­ként bűnös­sé­gét álla­pí­tot­ta meg. A nem jog­erős íté­let sze­rint a vád­lott­nak a sér­tet­tel szem­be­ni szán­dé­kos cse­lek­mé­nye testi sér­tés elő­idé­zé­sé­re irá­nyult, amellyel oko­za­ti össze­füg­gés­ben bekö­vet­ke­zett halá­los ered­mény tekin­te­té­ben azon­ban kizá­ró­lag gon­dat­lan­ság ter­he­li. A tör­vény­szék a bün­tet­len­sé­gét, idős élet­ko­rát, testi és szel­le­mi álla­po­tát, vala­mint a szá­mot­te­vő idő­mú­lást egy­aránt javá­ra érté­kel­ve hatá­ro­zott vég­re­haj­tan­dó sza­bad­ság­vesz­tés bün­te­tés kisza­bá­sá­ról.

A vád­ha­tó­ság a dön­tést tudo­má­sul vette. A védő első­sor­ban fel­men­tés, másod­la­go­san pedig a vád­lott meg­rom­lott egész­sé­gi álla­po­tá­ra, vala­mint sze­mé­lyi­sé­gé­nek jel­lem­ző­i­re hivat­ko­zás­sal a bün­te­tés eny­hí­té­se – vég­re­haj­tá­sá­ban pró­ba­idő­re fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés kisza­bá­sa – végett jelen­tett be fel­leb­be­zést.

A Deb­re­ce­ni Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az íté­let hely­ben­ha­gyá­sát indít­vá­nyoz­za. Az idős élet­kor nem ment­ség a nor­má­lis együtt­élés sza­bá­lya­i­nak durva meg­sér­té­sé­re. Nincs olyan fél­té­keny indu­lat, amely bár­kit fel­jo­go­sí­ta­na a másik ember meg­alá­zá­sá­ra, bán­tal­ma­zá­sá­ra. A vád­lot­ti tett­le­ges­ség­be az idős élet­tár­sa bele­halt, ame­lyért sza­bad­ság­vesz­tés­sel járó bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség­gel tar­to­zik.

A védő jog­or­vos­la­ta alap­ján másod­fo­kon a Deb­re­ce­ni Íté­lő­táb­la dönt.