A Győri Fellebbviteli Főügyészség, mint másodfokú ügyészség az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a vádlottnak a kiskorú sértettet megöléssel fenyegető cselekménye emberölés előkészülete bűntettének minősítését, a vádlottal szemben halmazati büntetésként kiszabott szabadságvesztés súlyosítását, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának börtönben megállapítását, a vádlottnak mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától eltiltását és egyes rendelkezések mellőzését indítványozza abban az ügyben, amely az ún. sólyi gyermekgyilkosság üggyel kapcsolatos.
A Veszprémi Törvényszék a 2020. július 14-én meghozott ítéletében a vádlottat zaklatás vétségében és rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek, s ezért halmazati büntetésül 1 év 9 hónap fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét és magatartási szabályként előírta, hogy a vádlott a bűncselekmény sértettjeitől, lakásuktól, munkahelyüktől, illetve oktatási intézményüktől tartsa távol magát.
A nem jogerős ítélet szerint a vádlott, aki az úgynevezett sólyi gyermekgyilkosság ügyben a megvádolt, majd jogerősen elítélt fiatalkorú terhelt apja, az egyik internetes híroldal tudósítása szerint a megölt kislány kiskorú bátyjától származó kijelentésen is felháborodva, álnéven a weboldalon kommentelve a 15 éves fiút megöléssel fenyegette meg, amely fenyegetések a sértett fiúban és családjában komoly félelmet keltettek. A fiú édesapja zaklatás miatt tett feljelentést. A vádlott e híroldalon álnéven közzétett kommentjében azt is állította, hogy a kislány megöléséből a szülei pénzt csináltak, amely tényállítás többek között a családfő sértett becsületének csorbítására volt alkalmas, s amely miatt a sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a vádlott terhére a cselekményei minősítésének részbeni megváltoztatása, halmazati büntetésként súlyosabb börtönbüntetés és mellékbüntetésként közügyektől eltiltás kiszabása végett jelentett be fellebbezést, amelyet a másodfokú ügyészség fenntartott.
A másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete túlnyomórészt megalapozott, de a vádlott fia által megölt kislány bátyjának megöléssel fenyegetése, a megölés véghezvitelének konkrét módját meghatározva, az emberölés előkészülete bűntettének megállapítására alkalmas, amelynek büntetési tétele a zaklatás vétségéénél szigorúbb. Erre, valamint a sértett családját ért tragédia fokozására, az elvárható bocsánatkérés helyett a becsmérlésre és verbális támadásra figyelemmel, a vádlottal szemben kizárólag végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása látszik tettarányos büntetésnek.