Mi az ügyész feladata?
A legtöbben az ügyészt amerikai filmek szereplőjeként ismerik: az ügyhöz foggal-körömmel ragaszkodó, szürke figuraként, aki az ártatlan főhőst börtönbe akarja juttatni, de az esküdtszék felismeri a főszereplő igazát.
Bár egy kitalált sztoriban valóban ez a megközelítés a leghatásosabb, a valóságban az ügyészi munka sokrétű, izgalmas és fontos.
Az ügyész Magyarországon azért dolgozik, hogy a törvények érvényesüljenek.
Az életünket szervező szabályok egyidősek a társadalommal. A mások életének, vagyonának, testének ártó magatartásokkal szembeni fellépést a modern társadalmak az államra bízták.
Az ügyészség ennek az állami szervezetrendszernek a része, az állampolgárok felhatalmazásával látja el a feladatát.
Társadalmi együttélést sértő cselekmény következménye
Fontos, hogy az olyan cselekmény, amely a társadalmi együttélést sérti, következménnyel járjon.
A következményeknek több formája lehet:
- polgári,
- szabálysértési,
- hatósági,
- és a legsúlyosabb jogsértéseknél, amelyeknél semmilyen más megoldás nem elfogadható, büntetőjogi.
Legalább ennyire központi kérdés, hogy akit sérelem ért, valamilyen formában védelmet, jóvátételt kapjon.
Az ügyészség hazánkban elsődlegesen büntetőügyekkel foglalkozik.
Büntetőeljárások
A BÜNTETŐELJÁRÁSOKBAN
HÁROM ÁLLAMI SZERV VESZ RÉSZT:
- nyomozó hatóság (rendőrség, adóhatóság),
- az ügyészség,
- a bíróság
Ezen szervek feladata, hogy a jogszabályokat betartassák, az elkövetőket elfogják és megbüntessék.
Az ügyészség munkája során emellett kiemelkedő szempont a sértettek érdekekeinek képviselete.
Az ügyészség az egyetlen olyan állami szereplője a büntetőeljárásnak, amely annak egészében jelen van, a nyomozás megkezdésétől a jogerős ítéletig.
Hogyan folyik egy büntetőeljárás?
A nyomozás elsősorban a nyomozó hatóság (rendőrség, bizonyos bűncselekményeknél az adóhatóság) feladata.
ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS
Ha nem dönthető el egyértelműen, hogy bűncselekmény gyanúja fennáll-e egy ügyben, előkészítő eljárás keretében adatgyűjtés, adatkérés folytatható, leplezett eszközök alkalmazhatók annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a gyanú fennállását.
FELDERÍTÉS
Az előkészítő eljárás eredményeképpen, vagy feljelentés alapján, vagy hivatalból, a nyomozó hatóság nyomozást rendel el, ha bűncselekmény gyanúja fennáll.
A nyomozás a felderítéssel kezdődik, ilyenkor még nincsen olyan személy, akit a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítani lehet.
A felderítési szakaszban az ügyészség kizárólag garanciális, jogvédelmi feladatokat lát el.
Így a nyomozó hatóság adatkéréseit engedélyezi, a lefolytatott nyomozási cselekmények jogszerűségét ellenőrzi, a nyomozó hatóság határozatainak törvényességét vizsgálja, panaszokat bírál el.
A nyomozás menetébe ugyanakkor nem szól bele, nyomozási cselekményeket nem írhat elő.
A GYANÚSÍTÁS
A gyanúsított az, aki a beszerzett bizonyítékok alapján megalapozottan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével.
A gyanúsítás pontosan szabályozott intézkedés, valaki csak akkor lesz gyanúsított, ha a nyomozó személyesen jegyzőkönyvben közli vele, hogy milyen bűncselekmény elkövetését róják a terhére.
Eltérés ettől csak akkor lehet, ha a gyanúsított ismeretlen helyen, vagy tartósan külföldön van, ilyenkor határozatot hoz az ügyészség arról, hogy távollévő terhelttel szemben folyik tovább az eljárás.
Amíg nem történt gyanúsítás az ügyben, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik, a gyanúsítás után pedig már a gyanúsított ellen.
A gyanúsítás megtörténtével lép a nyomozás a vizsgálati szakaszba.
VIZSGÁLAT
Ha már van gyanúsított a nyomozásban, az ügyészség szerepe megnő.
Az ügyész ilyenkor már nem kizárólag a törvényességet felügyeli, hanem azt is meghatározhatja, hogy milyen nyomozási cselekményeket végezzen a nyomozó hatóság.
Az ügyész dönt arról, hogy mikor fejezhető be a gyanúsított ellen folyó nyomozás, majd arról is, hogy a bizonyítékok alapján a nyomozást meg kell-e szüntetni, vagy a gyanúsított büntetőjogi felelőssége megállapítható.
Befejeződik a nyomozás: Mit csinálhat az ügyész?
Ha az ügyész akként dönt, hogy a gyanúsított az elkövető, az ügyet a bíróság elé viheti, vagy más módon vonhatja felelősségre.
Egyértelmű törekvés, hogy az ügyek minél hamarabb befejeződjenek és lehetőleg csak a súlyos, bonyolult, sokszereplős ügyekkel kelljen a bíróságnak foglalkoznia.
Így a nyomozás végén, ha azt nem szüntetik meg, az ügyész számára több lehetőség is rendelkezésre áll:
1.) Elterelést választhat: ezekben az esetekben az ügy nem kerül bíróság elé, az elkövető felelősségre vonása az ügyészség révén történik.
Az elterelés formái:
- megrovás: Az ügyész a gyanúsított részére kiküldött határozatban állapítja meg, hogy mit követett el és felszólítja, hogy a jövőben ne kövessen el újabb bűncselekményt.
- feltételes ügyészi felfüggesztés: Az ügyész, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetésének lehet majd helye, meghatározott időtartamra felfüggesztheti az eljárást.
Ha a felfüggesztés tartama alatt a gyanúsított nem követ el újabb bűncselekményt, az előírt időtartam eltelte után az ügyész megszünteti az eljárást.
Az ügyész dönthet úgy is, hogy a felfüggesztés idejére magatartási szabályt ír elő, amit, ha nem teljesít a gyanúsított, akkor az eljárást az ügyész folytatja.
Vannak kötelező esetek is: így például, ha a csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklás esetén, ha a gyanúsított beismeri a bűnösségét és vállalja a legalább hat hónapig tartó kezelésen vagy megelőző-felvilágító szolgáltatáson történő részvételt, az eljárást fel kell függeszteni.
- közvetítői eljárás: Ilyen eljárásra akkor van lehetőség, ha a gyanúsított beismerő vallomást tesz és vállalja, a sértett pedig elfogadja, hogy az okozott sérelmet valamilyen módon a gyanúsított jóvá teszi. A jóvátétel módjának megválasztása, az elkövető és a sértett közötti megállapodás megkötése, szabályozott keretek között, pártfogó bevonásával történik.
Az ügyész a közvetítői eljárás idejére a büntetőeljárást felfüggeszti és ha a jóvátétel megtörtént, a büntetőeljárást megszünteti. Súlyosabb bűncselekménynél, eredményes közvetítői eljárás esetén sincsen lehetőség a büntetőeljárás megszüntetésre, de a bíróság a büntetést korlátlanul enyhítheti.
2.) Egyezséget köthet:
Az ügyészség és a gyanúsított a vádemelés előtt egyezséget köthet. Ilyenkor jegyzőkönyvben rögzítik, hogy pontosan milyen bűncselekmény elkövetését ismeri be a gyanúsított, valamint a konkrét büntetést.
A bíróság előkészítő ülésen dönt az egyezségről, és ha azt jóváhagyja, akkor azt a büntetést szabja ki, ami az egyezségben szerepel.
3.) Bíróság elé viheti az ügyet, de gyorsítva:
- büntetővégzést indítványoz: Az ügyésznek lehetősége van arra, hogy azt indítványozza a bíróságnál, hogy tárgyalás tartása nélkül, az ügyiratokból döntsön a bíróság a vádlott bűnösségéről.
- bíróság elé állít: Ebben az esetben a gyanúsított kihallgatásától, vagy tettenérésétől számított két hónapon belül megtörténik a bíróság előtt a tárgyalás, amin mindenki személyesen vesz részt.
4.) Vádat emelhet: A bíróság, a vádirat alapján, tárgyaláson fog dönteni az ügyről.
Ha az ügyész a büntetőügyet a bíróság elé viszi, a gyanúsított vádlottá válik.
BÍRÓSÁGI SZAKASZ
A bíróság a vádemelés után először előkészítő ülést tart. Az előkészítő ülésen az ügyésznek lehetősége van arra, hogy indítványt tegyen a konkrét büntetésre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a vádiratban szerepelő bűncselekmény elkövetését (úgynevezett „mértékes indítvány”).
Ilyenkor az ügyész egyoldalúan közli a vádlottal, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, akkor milyen és mekkora büntetést tart elfogadhatónak.
Ha a vádlott ezek után beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyalásról, a bíróság pedig elfogadja a beismerő vallomást, a bíróság súlyosabb büntetést, mint amit az ügyész a beismerés esetén indítványozott, nem szabhat ki.
Ha az előkészítő ülés nem volt eredményes, a bíró tárgyalást tűz ki.
Ma Magyarországon az ügyészi jelenlét minden tárgyaláson kötelező.
Az ítélet meghozatala után az ügyésznek fellebbezési joga van, így másodfokon, egyes esetekben pedig harmadfokon is folytatódhat az eljárás, amelyeken az ügyészség szintén részt vesz.
Az ügyészségnek arra is joga van, hogy úgynevezett rendkívüli jogorvoslati indítvánnyal éljen. Olyan ügyekben, amelyek a bíróság előtt már jogerősen lezáródtak, törvénysértés esetén, vagy ha új bizonyíték derült ki később, az eljárás folytatását kérhetik.
A fiatalkorú bűnelkövetőkre speciális szabályok, plusz garanciák vonatkoznak. Külön e területre képzett ügyészek foglalkoznak ezekkel a büntetőügyekkel.
AMIKOR AZ ÜGYÉSZ NYOMOZ
Bár a legtöbb büntetőügyben a rendőrség – míg néhány esetben az adóhatóság – jár el nyomozó hatóságként, az ügyészség bármely ügyben maga is nyomozhat.
Meghatározott bűncselekmények miatt (mint például a hivatali vesztegetés) vagy meghatározott személyi kör (mint például az országgyűlési képviselők, bírák, ügyészek, rendőrök, katonák) által elkövetett bármely bűncselekmény esetén pedig kizárólag az ügyészség végezheti a nyomozást.
Az ügyészségi nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség és annak öt regionális nyomozó ügyészsége végzi. Emellett néhány speciális esetben a Fővárosi Főügyészségen belül működő Fővárosi Nyomozó Ügyészség is végez nyomozást.
Nyomozó ügyészségek
Feladata:
- ügyészségi nyomozás
- katonai büntetőeljárás
- rendőr, katona, bíró, ügyész által elkövetett bűncselekmény
- rendőr, katona, bíró, ügyész sérelmére elkövetett emberölés, emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak
- hivatali vesztegetés
- mentelmi joggal rendelkező személy által elkövetett bűncselekmény
- mentelmi joggal rendelkező személy ellen működésével kapcsolatban elkövetett bűncselekmény
AZ ÜGYÉSZSÉG KÖZJOGI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Az ügyészség a büntetőjogi tevékenységén túl közjogi tevékenységet is ellát.
Ide tartozik az ügyészség közérdekvédelmi és büntetés-végrehajtás feletti törvényességi feladatköre.
MIVEL FOGLALKOZIK AZ ÜGYÉSZSÉG?
AZ ÜGYÉSZ KÖZÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE
Az ügyészség feladata a köz érdekének védelme.
Az ügyészség éppen ezért nemcsak büntetőjogi jogsérelem, hanem közigazgatási, szabálysértési, polgári jogi törvénysértés esetén is eljárhat:
- - bírósági, közigazgatási, szabálysértési eljárásokat indíthat,
- - orvosolhatja a nem jogszerű közigazgatási, szabálysértési döntéseket.
Az ügyészség ezen feladatkörét összefoglalóan közérdekvédelmi tevékenységnek nevezzük.
Kiemelt területei:
- - a gyermek- és ifjúságvédelem,
- - a fogyasztóvédelem,
- - a környezetvédelem, a termőföld, az állatok védelme,
- - uzsorás szerződés, vagy a lakásmaffia által csalárd módon megszerzett ingatlanok esetén
- a szerződés semmisségének megállapítása iránt perindítás,
- - a szabálysértési ügyek felügyelete.
A gyermek- és ifjúságvédelem területén az ügyész a kiskorúak jogainak érvényesítését, a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. Az ügyészség gyermekvédelmi intézményeket ellenőriz. A szabálysértést elkövető fiatalok ügyében vizsgálja, hogy a hatóságok betartják-e a speciális szabályokat. Szükség szerint intézkedik a jogellenesen külföldre vitt, vagy onnan Magyarországra hozott kiskorúak ügyeiben felmerült panaszokkal kapcsolatban.
Az ügyészség kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói jogok érvényesülésére, fellép a fogyasztók érdekeinek védelmében. Így pert indíthat az általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránt. Amennyiben sikerrel jár, a bíróság a kifogásolt szerződési feltételt valamennyi félre kiterjedően megváltoztatja.
Az ügyészség fogyasztóvédelmi keresetet is indíthat, ha a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős nagyságú kárt okoz.
Ilyenkor az ügyész kérheti, hogy a bíróság
- - kötelezze a vállalkozást a követelés teljesítésére,
- - állapítsa meg a jogsértést,
- - kötelezze a vállalkozást a jogsértés abbahagyására,
- - tiltsa el a további jogsértéstől.
Az ügyészség a környezet, a természet, a termőföld védelmében a hatósági intézkedéseket ellenőrizheti, illetve keresetet nyújthat be a bíróságnál. Ez utóbbi esetben a szerződési kikötés semmisségének megállapítása, a jogsértő tevékenységtől eltiltás, illetve az okozott kár megtérítése iránt léphet fel.
Az ügyész az állatvilág védelme érdekében és az állatokkal való kíméletes bánásmódot biztosító szabályok megsértésekor pert indíthat.
Az ügyészség mindemellett az uzsorás szerződés, vagy a lakásmaffia által csalárd módon megszerzett ingatlanok esetében a szerződés semmisségének megállapítása iránt is keresetet nyújthat be a bíróságra.
Az ügyészség megvizsgálja a szabálysértési ügyekben a megszüntető és az elővezetési határozatok jogszerűségét, elbírálja a panaszokat. Ellenőrzi, hogy a szabálysértésként kezelt cselekmény valójában nem minősül-e bűncselekménynek.
Az ügyészség a megelőző távoltartás elrendelése kapcsán tartott bírósági nemperes eljárásban felléphet.
AZ ÜGYÉSZ FELADATAI A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN
Az ügyészség elősegíti az ítéletek törvényes végrehajtását. Egyben támogatja tevékenységével, hogy a büntetés betöltse a társadalmi célját, azt, hogy sem az elítélt, sem más ne kövessen el bűncselekményt.
A szakterület ügyészei rendszeresen látogatják a büntetés-végrehajtási intézeteket, ellenőrzéseket végeznek, meghallgatásokat tartanak. Elbírálják a fogva tartással kapcsolatos panaszokat, felhívják az intézetek figyelmét az esetleges hiányosságokra.
Ellenőrzéseik nemcsak a szabadságvesztések, hanem a többi büntetés (így az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés), valamint az intézkedések (így a kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet) végrehajtására is kiterjednek.
A kitoloncolás, az őrizet, a letartóztatás végrehajtásának törvényességét is vizsgálják.