Balaton-parti ingatlanközvetítő irodával szemben nyert pert az ügyészség - a Somogy Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye

A Somogy Vár­me­gyei Főügyész­ség Köz­jo­gi Szak­ága a fogyasz­tók joga­i­nak védel­me érde­ké­ben egy ingat­lan­köz­ve­tí­tő cég által alkal­ma­zott blan­ket­ta­szer­ző­dés vizs­gá­la­ta során több tisz­tes­ség­te­len szer­ző­dé­si kikö­tést talált, ezért pert indí­tott azok érvény­te­len­sé­gé­nek meg­ál­la­pí­tá­sa iránt.

Az orszá­gos köz­ve­tí­tői háló­zat­hoz tar­to­zó, több Balaton-parti város­ban iro­dát működ­te­tő cég előre elké­szí­tett szer­ző­dés­min­ta alkal­ma­zá­sá­val kötött ingat­lan­köz­ve­tí­tői szer­ző­dést az eladók­kal. A szá­mos eset­ben alkal­ma­zott szer­ző­dés­min­ta azon­ban több kifo­gá­sol­ha­tó ren­del­ke­zést is tartalmazott.

Így a blan­ket­ta sze­rint az eladó­nak akkor is ki kel­lett fizet­nie a juta­lé­kot, ha a köz­ve­tí­tés nem járt ered­ménnyel, még akkor is, ami­kor a sike­res ügy­let elma­ra­dá­sa nem neki volt fel­ró­ha­tó. Szin­tén sér­tet­te a jóhi­sze­mű­ség köve­tel­mé­nyét az a ren­del­ke­zés, amely­ben díj meg­fi­ze­té­sé­re köte­lez­ték az eladót akkor is, ha a szer­ző­dés meg­szű­né­sét köve­tő­en két éven belül adta el a lakást olyan vevő­nek, aki koráb­ban a cég­nél érdek­lő­dött ugyan, de az adás­vé­tel akkor nem jött létre.

A szer­ző­dés több kikö­té­se tör­vény­sér­tőn kor­lá­toz­ta az eladók fel­mon­dá­si jogát is. Pél­dá­ul elő­ír­ták, hogy amennyi­ben az ingat­lan­köz­ve­tí­tői szer­ző­dést az eladó nem a cég iro­dá­já­ban kötöt­te  meg, a 14 napon belü­li indo­ko­lás nél­kü­li, és a jog­sza­bá­lyok sze­rint fize­té­si köte­le­zett­ség­gel nem járó fel­mon­dás jogát az eladó csak akkor gya­ko­rol­hat­ja, ha az ingat­lan­köz­ve­tí­tő addig fel­me­rült költ­sé­ge­it meg­fi­ze­ti, sike­res köz­ve­tí­tés ese­té­re pedig a fel­mon­dá­si jogát ki is zár­ták. E kikö­té­sek azért tisz­tes­ség­te­le­nek, mert a cég iro­dá­já­tól elté­rő helyen, jel­lem­ző­en az eladók laká­sán alá­írt szer­ző­dé­sek ese­tén 14 napon belül az eladó indo­ko­lás nél­kül eláll­hat a szer­ző­dés­től, e jogát pedig csak akkor veszít­he­ti el, ha kife­je­zet­ten kérte, hogy a köz­ve­tí­tői tevé­keny­sé­get a cég kezd­je meg, és kife­je­zet­ten tudo­má­sul vette azt is, hogy sike­res köz­ve­tí­tés ese­tén a fel­mon­dás jogát kizárták.

Tisz­tes­ség­te­len az a szer­ző­dé­si kikö­tés is, mely a köz­ve­tí­tői díj kése­del­mes meg­fi­ze­té­se ese­tén a tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott mér­té­kű kése­del­mi kamat két­sze­re­sét szá­mol­ta fel.

A Somogy Vár­me­gyei Főügyész­ség kere­se­te nyo­mán a Kapos­vá­ri Tör­vény­szék íté­le­té­ben meg­ál­la­pí­tot­ta a fenti szer­ző­dé­si fel­té­te­lek érvény­te­len­sé­gét, így azok a  fogyasz­tó­val kötött szer­ző­dés­nek sem részei a továbbiakban.

A másod­fo­kon eljá­ró Pécsi Íté­lő­táb­la jog­erős dön­té­sé­ben az első­fo­kú íté­le­tet e ren­del­ke­zé­sek tekin­te­té­ben hely­ben hagyta.