Az első ügyészi törvény 1871. június 10-ei kihirdetésének évfordulója 1991 óta az ügyészség ünnepnapja. Az Ügyészség Napja alkalmából az Igazságügyi Palota Dísztermében tartott ünnepségen – díszvendégként – dr. Franz Plöchl, az Osztrák Köztársaság legfőbb ügyésze, dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke és Dr. Polt Péter legfőbb ügyész mondott beszédet. A legfőbb ügyész ezt követően elismeréseket és pályadíjakat adott át.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a magyar és az osztrák ügyészi szervek közötti határmenti jó munkakapcsolat kialakításáért és a hosszú évek óta fennálló magas színvonalú szakmai együttműködésért dr. Franz Plöchl, az Osztrák Köztársaság legfőbb ügyésze, valamint a Magyarország Ügyészségével való szakmai együttműködés érdekében nyújtott kiemelkedő munkásságáért dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke részére Pro Cooperatione Emlékérmet adományozott.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész beszédében kiemelte, hogy az állam büntetőigényének eredményes érvényesítése ma már elképzelhetetlen nemzetközi bűnügyi együttműködés nélkül. A kölcsönös bizalom megteremtéséhez és erősítéséhez jelentős mértékben hozzájárul, ha az egyes tagállamok alkotmányos szervei a kétoldalú kapcsolataikat külön is fejlesztik, megismerve egymás normatív környezetét, jogalkalmazási módszereit, „jó gyakorlatát”. Mindennek kiváló példája az osztrák és magyar ügyészi szervek együttműködése.
Dr. Polt Péter hangsúlyozta, hogy hasonlóan jelentős szerepe van az egyes hivatásrendek közötti harmonikus szakmai viszonynak. A Magyar Ügyvédi Kamara és Magyarország Ügyészsége között a szakmai kapcsolat maradéktalanul a kölcsönös tiszteletre épül.
Dr. Franz Plöchl, az Osztrák Köztársaság legfőbb ügyésze a beszédében bemutatta az osztrák ügyészség rendszerét, illetőleg kitért a Legfőbb Ügyészség legfontosabb feladataira. Szót ejtett továbbá azokról az ügyészség területét érintő átfogó reform törekvésekről, melyek lényege az igazságügyi minisztertől független és autonóm szövetségi ügyészség létrehozása Ausztriában.
Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke a beszédében az ügyvédi kar, mint társhivatásrend helyzetét elemezte. Rámutatott arra, hogy az ügyészség és az ügyvédség közös célja nem lehet más, mint a jogállam működésének biztosítása, mely közös célért kell a jövőben is dolgoznia e hivatásrendek tagjainak.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a legmagasabb szakmai elismerést, az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére 1992-ben alapított Kozma Sándor-díjat tíz, szakmai munkáját huzamosabb ideje az átlagot meghaladó színvonalon, elhivatottsággal végző ügyészségi alkalmazottnak adta át.
Ezt követte a Vargha Ferenc-díj átadása, amellyel az ügyészségi szolgálatban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tíz ügyészségi dolgozó munkáját ismerte el.
Kimagasló szakmai életútja elismeréséül tizenöt ügyészségi kolléga Ügyészségi Emlékgyűrűt vehetett át.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész Magyar István-díjban részesített harmincöt ügyészségi alkalmazottat a kiemelkedő színvonalon és hivatástudattal végzett eredményes szakmai munkájáért.
Székely Ferenc-díjat négy, kimagasló teljesítményt nyújtó ügyészségi fogalmazó, alügyész és ügyész kapott.
Öt ügyészségi alkalmazott huzamos időn át nyújtott, kiemelkedő tevékenységét emléktárgy adományozásával ismerte el a legfőbb ügyész.
Kiváló munkavégzésére figyelemmel, a legfőbb ügyész két ügyészségi alkalmazottnak „legfőbb ügyészségi tanácsos”, öt ügyészségi alkalmazottnak „főtanácsos”, két ügyészségi alkalmazottnak pedig „tanácsos” címet adományozott.
A legfőbb ügyész által Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázatra benyújtott pályamunkájáért húsz fő részesült díjazásban.
Az Ügyészek Országos Egyesülete a tudományos pályázatra egy fő részére pénzjutalommal járó különdíjat ajánlott fel, melyet az egyesület elnöke adott át.
