Egyezségkötés vagyon elleni bűncselekményben – vádemelés

A Pécsi Járá­si és Nyo­mo­zó Ügyész­ség külö­nö­sen nagy érték­re, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett sik­kasz­tás bűn­tet­te miatt indult bün­te­tő­el­já­rás­ban egyez­sé­get kötött azzal az elkö­ve­tő­vel, aki mint­egy 180 mil­lió forin­tot sik­kasz­tott el a saját cégéből.

A jeme­ni állam­pol­gár­sá­gú orvos ügy­ve­ze­tő­je volt az álta­la ala­pí­tott gaz­da­sá­gi tár­sa­ság­nak. A kft. 2009-től kez­dő­dő­en az ország több pont­ján, össze­sen 21 hely­szí­nen inf­ra­hang egész­ség­ügyi keze­lé­si köz­pon­tot működ­te­tett érszű­kü­le­tes bete­gek ellá­tá­sá­ra. A keze­lé­si helye­ken a vád­lott által beve­ze­tett és ellen­őr­zött elszámolási-, bevétel- és költ­ség­nyil­ván­tar­tá­si szisz­té­mát alkal­maz­ták. Ennek lénye­ge az volt, hogy a ren­de­lők­ben a páci­en­sek keze­lé­sé­ből szár­ma­zó bevé­te­lek csak egy részé­ről állí­tot­tak ki szám­lát, a fenn­ma­ra­dó továb­bi bevé­te­le­ket nem vezet­ték be a köny­ve­lé­sük­ben, azo­kat eltit­kol­ták. A le nem köny­velt, kész­pénz­ben a páci­en­sek­től átvett össze­ge­ket a ren­de­lők­ből az alkal­ma­zot­tak vagy a köz­re­mű­kö­dő orvo­sok eljut­tat­ták a vádlottnak.

A vád­lott a három év alatt a le nem köny­velt, eltit­kolt árbe­vé­tel­ből mint­egy 180 mil­lió forin­tot tulaj­do­ní­tott el jogtalanul.

A férfi cse­lek­mé­nye - töb­bek között - külö­nö­sen nagy érték­re, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett sik­kasz­tás bűn­tet­té­nek a meg­ál­la­pí­tá­sá­ra alkalmas.

Az elkö­ve­tő a nyo­mo­zás során a bűnös­sé­gé­re is kiter­je­dő beis­me­rő val­lo­mást tett, majd a vele szem­ben kisza­ban­dó bün­te­tés mér­té­ké­re vonat­ko­zó egyez­ség meg­kö­té­sét kez­de­mé­nyez­te a Pécsi Járá­si és Nyo­mo­zó Ügyész­ség­nél. Mind­ezek alap­ján az ügyész­ség és a vád­lott egyez­sé­get kötött.

Az ügyész­ség a vád­irat­ban, elő­ké­szí­tő ülés kere­té­ben, a meg­kö­tött egyez­ség­ben fog­lal­tak jóvá­ha­gyá­sát indít­vá­nyoz­ta, mely­nek része­ként azt, hogy a bíró­ság az elkö­ve­tőt vég­re­haj­tá­sá­ban fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés­re, vala­mint jelen­tős pénz­bün­te­tés­re ítélje.

A 2018. júli­us 1. nap­já­tól hatály­ba lépett új bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény min­den bűn­cse­lek­mény ese­té­ben lehe­tő­vé teszi a vád­irat benyúj­tá­sa előtt az egyez­ség meg­kö­té­sét, a bűnös­ség beis­me­ré­sé­ről és annak jog­kö­vet­kez­mé­nye­i­ről, azon­ban a vád­irat­ban rög­zí­ten­dő tény­ál­lás és a bűn­cse­lek­mény minő­sí­té­se nem lehet az egyez­ség tár­gya. Az egyez­ség meg­kö­té­se egyi­ke azok­nak az eljá­rá­si for­mák­nak, ame­lyek lehe­tő­vé teszik a bün­te­tő­ügyek lefoly­ta­tá­sá­nak gyor­sí­tá­sát amel­lett, hogy haté­ko­nyan biz­to­sít­ják a bün­te­tő tör­vény­könyv­ben rög­zí­tett bün­te­té­si célok érvényesülését.