A Salgótarjáni Járásbíróság 59 rendbeli lakásbetörés miatt mondta ki bűnösnek a 44 éves soltvadkerti vádlottat, az ügyészség az ítéletet enyhének tartva fellebbezést jelentett be ellene.
A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2016. december elején vette őrizetbe a többszörösen büntetett előéletű férfit, akivel szemben többek között Salgótarjánban elkövetett lakásbetörések miatt indult nyomozás, azonban a rendőrség alapos felderítő munkája nyomán több tucat, az ország különböző helyein – például Győrben, Szegeden, Veszprémben, Szombathelyen, Pécsett és Miskolcon – elkövetett bűncselekmény miatt vonták őt felelősségre.
A rendőrök mobiltelefon- és úthasználati adatok, a gyanúsítottól lefoglalt elektronikai eszközök adatainak visszanyerése és az ügyben készített nyomszakértői vélemények felhasználásával országos koordináció alapján végül 59 lakásbetörés miatt hallgatták ki gyanúsítottként a férfit, a Salgótarjáni Járási és Nyomozó Ügyészség pedig valamennyi cselekmény miatt vádat emelt ellene. A cselekményeivel a vádlott több mint 30 millió forint kárt okozott a betörések sértettjeinek.
A vádlott szinte mindig társasházak legfelső emeletén lévő lakásokat választott, hogy az elkövetés idején, a napközbeni órákban gyér legyen a lépcsőházi átmenő forgalom. A gyenge biztonsági ajtóval védett lakásokat szemelte ki, amelyeket könnyedén ki tudott nyitni a zárbetétet eltörve. A lakásokban célirányosan kutatott, néhol alig hagyva rendetlenséget maga után, és volt ahová a villanykapcsoló burkolatáért is visszament, hogy ne hagyjon ujjlenyomatot.
A bírósági tárgyaláson a vádlott a cselekmények nagy részére beismerő vallomást tett, az időben legkorábbi három elkövetést viszont mindvégig tagadta.
A vádlott terhére rótt bűncselekmények közül mintegy 25 rendbeli lopás öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A vádlott többszörös visszaeső, így a halmazati büntetési tétel felső határát a büntetés kiszabásánál kétszer kell a felével megemelni, a vádlottal szemben több mint 11 év szabadságvesztés lett volna kiszabható.
Az ügyész a középmértéknél lényegesen súlyosabban kérte megállapítani a szabadságvesztés mértékét, mégpedig a többszörös visszaesés miatt a legsúlyosabb, fegyház végrehajtási fokozatban azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra sem bocsátható a büntetésből, valamint indítványozta a közügyek gyakorlásától való eltiltását is.
A bíróság a vádlott részbeni beismerő vallomását elfogadva valamennyi bűncselekményben kimondta bűnösnek a férfit, ugyanakkor csupán öt és fél év börtönbüntetésre ítélte, az alkalmazhatónál eggyel enyhébb, börtön fokozatban határozta meg a szabadságvesztést, valamint úgy rendelkezett, hogy a büntetés háromnegyed részének letöltése után a terhelt feltételes szabadságra bocsátható.
A bíróság emellett mintegy 30 millió forintra állapított meg kártérítési kötelezettséget azon sértetteknek, akik ezt kérték, valamint további több mint 2 millió forint összegre vagyonelkobzást rendelt el, és kötelezte a vádlottat a több mint 8,7 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére.
A Salgótarjáni Járási és Nyomozó Ügyészség az ítéletben meghatározott szabadságvesztést eltúlzottan enyhének találva a büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú és fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazás érdekében jelentett be fellebbezést azzal, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a terhelt feltételes szabadságra sem bocsátható.