Költségvetési csalás miatt emelt vádat a Nógrád Megyei Főügyészség egy vállalkozóval szemben

A Nóg­rád Megyei Főügyész­ség költ­ség­ve­té­si csa­lás, szám­vi­tel rend­jé­nek meg­sér­té­se és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sa miatt emelt vádat egy 48 éves, sal­gó­tar­já­ni fér­fi­val szem­ben, aki több mint 343 mil­lió forint adót nem fize­tett be a költségvetésbe.

A vád sze­rint az elkö­ve­tő 2009-2011. évek­ben két gaz­da­sá­gi tár­sa­ság­nak is veze­tő tiszt­ség­vi­se­lő­je volt. A cégek főként fa- és építőanyag-nagykereskedelemmel fog­lal­koz­tak. Ennek kere­té­ben a vád­lott szlo­vák gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok­tól vásá­rolt nagy mennyi­sé­gű fenyő­fű­rész­árut, melyet magyar­or­szá­gi építőanyag-kereskedéseknek érté­ke­sí­tett tovább. A vád­lott azon­ban hat, gaz­da­sá­gi tevé­keny­sé­get tény­le­ge­sen nem végző cég­től olyan valót­lan tar­tal­mú szám­lá­kat szer­zett be, mint­ha az álta­la köz­vet­le­nül kül­föld­ről vásá­rolt faárut ezen bel­föl­di gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok­tól vásá­rol­ta volna meg. A férfi eze­ket a hamis szám­lá­kat az álta­la veze­tett két tár­sa­ság köny­ve­lé­sé­ben, adó­be­val­lá­sa­i­ban sze­re­pel­tet­te, azo­kat az adó­fi­ze­té­si köte­le­zett­sé­gé­nek csök­ken­té­sé­re hasz­nál­ta fel.

A vád­lott 2009-2011. évek­ben össze­sen 343 205 135 forint vagyo­ni hát­rányt oko­zott a költségvetésnek.

A Nóg­rád Megyei Főügyész­ség vád­ira­tá­ban a vád­lot­tal szem­ben vég­re­haj­tan­dó sza­bad­ság­vesz­tés kisza­bá­sát, a köz­ügyek gya­kor­lá­sá­tól való eltil­tá­sát, vala­mint azt indít­vá­nyoz­ta, hogy a bíró­ság tilt­sa el attól, hogy gaz­da­sá­gi tár­sa­ság veze­tő tiszt­ség­vi­se­lő­je lehessen.

A 2018. júli­us 1-jén hatály­ba lépett bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény lehe­tő­sé­get biz­to­sít az ügyész­ség szá­má­ra arra, hogy ha a vád­lott a bíró­ság elő­ké­szí­tő ülé­sén a bűn­cse­lek­ményt beis­me­ri, a bíró­ság által kisza­ban­dó bün­te­tés mér­té­ké­re konk­rét indít­ványt tegyen. Erre tekin­tet­tel az ügyész­ség a vád­ira­tá­ban azt is indít­vá­nyoz­ta, hogy beis­me­rés ese­tén a bíró­ság a vád­lot­tal szem­ben három év bör­tön­bün­te­tést, öt év gaz­da­sá­gi tár­sa­ság veze­tő tiszt­sé­gé­nek ellá­tá­sá­tól tör­té­nő eltil­tást, és három év köz­ügyek­től eltil­tást alkalmazzon.