A vádirat szerint egy hajóbiztonsági ügyekben eljáró hivatalos személy, vesztegetési pénz ellenében, kishajók műszaki vizsgáztatásánál eltekintett a járművek szemléjétől. Az ügyben 26 hajótulajdonos, illetve egy hivatalos személy szerepel vádlottként, valamint egy civil közvetítő.
A vádirat lényege szerint a hivatalos személy vádlott a vádbeli időszakban (2016. augusztus – 2017. május) a közlekedési hatóságnál dolgozott hajóüzembiztonsági és regiszteri referensként.
A civil közvetítő a megélhetését már évek óta abból biztosította, hogy megbízási díj ellenében eljárt a hajótulajdonosok képviseletében a vízi járművekkel kapcsolatos hatósági ügyintézések során.
A vonatkozó jogszabályok alapján, a kishajók üzembe helyezéséhez, valamint az időszakos műszaki vizsgához a tulajdonosok kötelesek bemutatni a hajót a hatóság eljáró tagjának (kvázi műszaki vizsga, mint a gépkocsiknál). A szemlére a hatóság által előre meghatározott helyen és időpontban kerülhet sor, amelyre a tulajdonosnak kötelessége odaszállítani a vízi járművet.
A vizsgáztató hivatalos személy a vád szerint 2016-ban felajánlotta – a munkájuk révén már évek óta ismert – közvetítőként eljáró férfinak, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe ő eltekint a hajók tényleges szemléjétől, így a tulajdonosoknak a hajót nem kell odaszállítaniuk a vizsga helyszínére. A közvetítőnek annyit kellett tennie, hogy eljuttatta neki a szükséges papírokat, valamint fotókat készített (vagy készíttetett a tulajdonosokkal) a hajókról, és az alapján a hivatalos személy kiállított egy valótlan tartalmú hajóvizsgálati jegyzőkönyvet. A fotókat a vizsgáztató a hivatalos iratok között helyezte el, hogy ezzel is megteremtse a szemle látszatát. Mindezek alapján a hatóság kiállította a nemzetközi hajólevelet, illetve amikor csak hosszabbítani kellett a műszaki érvényességet, a hivatalos személy kézzel rávezette az új lejárati időt a már meglévő hajólevélre.
A szemlén való megjelenés nélküli vizsgáztatás lehetőségét minden esetben a közvetítő ajánlotta fel a hajótulajdonosoknak azt is közölve, hogy ezért cserébe hivatalos személyt vesztegetnek meg. A hajótulajdonosoknak a hivatalos személlyel nem is találkoztak.
A hivatalos személy minden esetben 15 ezer forintot kapott azért, hogy az adott hajónak ne kelljen megjelennie a vizsgán. A civil közvetítő által zsebre tett összeg változó volt: ő kért egy bizonyos összeget az adott tulajdonostól, ami tartalmazott mindent (a vizsgadíjat és a hivatalos személynek fizetendő összeget is), és ami a végén ebből maradt, az volt az ő haszna.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben 27 rendbeli, előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette - illetve a hajótulajdonosok részéről kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette -, továbbá hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bántette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.
A főügyészség a hivatalos személy és a közvetítő estében végrehajtandó börtönbüntetés és pénzbüntetés, a hajótulajdonosok esetében pedig felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.
A hajótulajdonosok közül 14 vonatkozásában már büntetővégzés született, a vád szerinti minősítéssel. A rájuk kiszabott – nem jogerős - büntetés 1 év börtönbüntetés 2 év próbaidőre felfüggesztve.



