Mennyi a bűn ára? - a közvetítői eljárásról

Az áldo­za­tok világ­nap­ján egy olyan jogi lehe­tő­ség­re sze­ret­nénk fel­hív­ni a figyel­met, ami talán nem szé­les kör­ben ismert.

A bün­te­tő­el­já­rás alap­ve­tő­en az állam igé­nyét szol­gál­ja ki arra, hogy aki bűn­cse­lek­ményt köve­tett el, az bün­te­tést kap­jon. Azon­ban a modern jog­rend­sze­rek­ben álta­lá­ban van lehe­tő­ség arra, hogy a bizo­nyos ese­tek­ben a sér­tett jóvá­té­te­le meg­előz­ze ezt az álla­mi igényt, akár azon áron is, hogy az elkö­ve­tő nem kap bün­te­tést. A magyar bün­te­tő­jog­ban a köz­ve­tí­tői eljá­rás szol­gál ilyen célt.

Dr. Garai Rená­ta, az Orszá­gos Kri­mi­no­ló­gi­ai Inté­zet mun­ka­tár­sa arról beszél, hogy mikor van lehe­tő­ség köz­ve­tí­tői eljá­rás­ra, mikor éri meg a sér­tett­nek és hogy milyen jóvá­té­telt érde­mes kérni.