Főoldal » Hírek » Vádemelés a meghiúsult kisteleki szállodaberuházás ügyében – a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyész­ség vádat emelt azzal a nővel és két fér­fi­vel szem­ben, akik hamis önerő iga­zo­lás­sal jutot­tak a magyar és az uniós költ­ség­ve­té­si for­rá­sok­ból szár­ma­zó 822 mil­lió forint támo­ga­tás­hoz. Az ügy­ben az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal is aján­lás­sal élt.

A Nem­ze­ti Fej­lesz­té­si Ügy­nök­ség 2012. nya­rán "Egész­ség­ügyi turiz­mus szol­gál­ta­tá­sa­i­nak fej­lesz­té­se a kon­ver­gen­cia régi­ók­ban" címen pályá­za­ti fel­hí­vást tett közzé, mely­nek célja töb­bek között az OEP által nem finan­szí­ro­zott egész­ség­ügyi szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­se volt. Az egy­más­sal élet­tár­si kap­cso­lat­ban álló férfi és nő 2012. szep­tem­be­ré­ben nyúj­tot­tak be pályá­za­tot az álta­luk veze­tett és irá­nyí­tott cég nevé­ben egy, a Kis­te­lek köz­igaz­ga­tá­si terü­le­tén meg­va­ló­sí­tan­dó hotel és gyó­gyá­sza­ti köz­pont fel­épí­té­sé­re. A vád­lot­tak által benyúj­tott pályá­zat célja az egy helyen elér­he­tő, 15 külön­bö­ző testi és lelki gyógy­mó­dot kíná­ló szol­gál­ta­tás volt, a gyó­gyá­sza­ti köz­pont­ban össze­sen 76 szál­lás és fek­vő­be­teg férő­hely került volna kiala­kí­tás­ra.

A pályá­za­ti doku­men­tá­ció sze­rint az össz­költ­ség 1,2 mil­li­árd forin­tot lett volna, ennek 70%-t, 822millió forin­tot vissza nem térí­ten­dő támo­ga­tás­ként, míg a saját for­rás össze­gét a vád­lot­tak 364  mil­lió forint­ban jelöl­ték meg. Az önerő meg­lé­tét a vád­lot­tak valót­lan tar­tal­mú nyi­lat­ko­za­tok­kal iga­zol­ták, töb­bek között vádlott-társuk, egy sze­ge­di ügy­véd által készí­tett valót­lan köl­csön­szer­ző­dés­sel, vala­mint egy leté­ti iga­zo­lás­sal, mely sze­rint elhe­lye­zés­re került az ügy­vé­di leté­ti szám­lá­ján az önerő tel­jes össze­ge. Tény­le­ge­sen azon­ban a vád­lot­tak az önerő össze­gé­vel nem ren­del­kez­tek.

A pro­jekt­hez az Euró­pai Regi­o­ná­lis Fej­lesz­té­si Alap 698, míg a magyar állam 124 mil­lió forint támo­ga­tást nyúj­tott. A vád­lot­tak a kivi­te­le­zés meg­kez­dé­se után rövid­del a támo­ga­tás­sal érin­tett céget elad­ták. Az új tulaj­do­nos a támo­ga­tás össze­gét a beru­há­zás­ra for­dí­tot­ta, azon­ban az önerő hiá­nyá­ban azt befe­jez­ni nem tudta, a kivi­te­le­zés­sel 2016. év végé­re leállt. A Nem­zet­gaz­da­sá­gi Minisz­té­ri­um a szer­ző­dés­től 2017. ápri­li­sá­ban elállt, a kifi­ze­tett tel­jes támo­ga­tá­si összeg vissza­kö­ve­te­lé­se mel­lett.

A vád­lot­tak cse­lek­mé­nyük­kel 822 mil­lió forint vagyo­ni hát­rányt okoz­tak az álla­mi költ­ség­ve­tés­nek. A főügyész­ség a három vád­lot­tal szem­ben külö­nö­sen jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te és hamis  magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­ge miatt emelt vádat.

A nyo­mo­zás során az OLAF – az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal  - aján­lá­sá­ban fog­lalt meg­ál­la­pí­tá­sok is fel­hasz­ná­lás­ra kerül­tek.

A vád­lot­tak bűnös­sé­gé­ről a Sze­ge­di Tör­vény­szék fog dön­te­ni.