Vádemelés egy több mint 4,2 milliárd forint kárt okozó, adócsaló bűnszervezet ellen Kecskeméten

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség bűn­szer­ve­zet­ben elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt vádat emelt 50 sze­méllyel – 47 fér­fi­vel és 3 nővel - szem­ben, akik 2011 és 2016 között ún. kör­hin­ta­csa­lás mód­sze­ré­vel, bel­föl­di és uniós cége­ket fel­hasz­nál­va egy szám­lá­zá­si lán­cot hoz­tak létre, ami­vel a költ­ség­ve­tés­nek több mint 4,2 mil­li­árd Ft kárt okoztak.

2011 és 2016 közöt­ti idő­szak­ban a bűn­szer­ve­zet­ben érin­tett vád­lot­tak Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megye terü­le­tén bel­föl­di cége­ket fik­tív szám­lák­kal lát­tak el. A „kör­hin­ta­csa­lás” lénye­ge az volt, hogy a szám­lá­zá­si lán­co­lat végén álló bel­föl­di vál­lal­ko­zá­sok, ún. „bró­ker” cégek vol­tak a haszon­hú­zók. E cégek, mint végső vásár­lók az álta­luk befo­ga­dott fik­tív szám­lák alap­ján az áfát levon­ták vagy vissza­igé­nyel­ték, majd áfa men­tes közös­sé­gi érté­ke­sí­tés útján elad­ták a fik­tív szám­lák alap­ján meg­szer­zett árut a bűn­szer­ve­zet­hez tar­to­zó uniós gaz­da­sá­gi társaságoknak.

A szám­lá­zá­si lánc leg­al­ján bel­föl­di vál­lal­ko­zá­sok, az ún. „hiány­zó keres­ke­dők” (mis­sing tra­der) vol­tak. E cégek nem végez­tek valós üzle­ti tevé­keny­sé­get, adó­kö­te­le­zett­sé­ge­i­ket nem tel­je­sí­tet­ték, majd jelen­tős össze­gű ren­de­zet­len áfa tar­to­zá­sok hát­ra­ha­gyá­sá­val eltűn­tek. A bűn­szer­ve­zet nagy­szá­mú hiány­zó keres­ke­dő­vel indu­ló szám­lá­zá­si lán­cot épí­tett fel a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­se érde­ké­ben. A lán­co­lat­ban a „hiány­zó keres­ke­dő” és a „bró­ker” között helyez­ked­tek el a köz­ben­ső, ún. „buf­fer” vál­lal­ko­zá­sok. Ezek a cégek sze­rez­ték be a hiány­zó keres­ke­dő­től az áru­kat, ami­ket aztán a bró­ker­nek továbbértékesítettek.

A bűn­szer­ve­zet lénye­gé­ben „szol­gál­ta­tást” nyúj­tott olyan cégek részé­re, ame­lyek a fik­tív szám­lák­ra igényt tar­tot­tak. A bűn­cse­lek­mé­nyek elkö­ve­té­se során két bűn­szer­ve­zet műkö­dött egy­más mel­lett, melyek támo­gat­ták egy­mást, tevé­keny­sé­gük bizo­nyos pon­to­kon össze­kap­cso­ló­dott. A vád­lot­tak 65 magyar és 30 uniós céget hasz­nál­tak fel a fik­tív szám­lák kiál­lí­tá­sá­ra a vád­be­li időszakban.

A bűn­szer­ve­zet olyan szám­lá­zá­si lán­cot hozott létre, amely­nek célja az volt, hogy a szám­la­be­fo­ga­dó, „bró­ker” cégek a befo­ga­dott szám­lák áfa tar­tal­mát jogo­su­lat­la­nul levo­nás­ba helyez­zék, ezzel az adó­fi­ze­té­si köte­le­zett­sé­gü­ket jogo­su­lat­la­nul csök­ken­tet­ték. A bűn­szer­ve­zet e mód­szer­rel több mint 4,2 mil­li­árd Ft kárt oko­zott a költségvetésnek.

A főügyész­ség a vád­lot­ta­kat üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett, külö­nö­sen jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­vel, költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­nek más alak­za­ta­i­val, vala­mint hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­gé­vel vádol­ja. A vád­lot­tak közül 27 sze­mély bűn­szer­ve­zet­ben követ­te el a költ­ség­ve­té­si csa­lást. Bűnös­sé­gük kér­dé­sé­ben a Kecs­ke­mé­ti Tör­vény­szék fog dönteni.