"Egyszerűen, jogszerűen" - Mire figyeljünk, ha ingatlanközvetítőt veszünk igénybe?

olva­sá­si idő: 2 perc

Az ügyé­szek nem­csak a bün­te­tő­el­já­rá­sok­ban vesz­nek részt, más terü­le­te­ken is dol­goz­nak azért, hogy a jog­sér­té­se­ket meg­szün­tes­sék. Vizs­gál­ják töb­bek között az ingat­lan­köz­ve­tí­tők szer­ző­dés­b­lan­ket­tá­it, hogy azok ne tar­tal­maz­has­sa­nak a meg­bí­zók­ra rend­kí­vül hát­rá­nyos rendelkezéseket.

Az ingat­lan­köz­ve­tí­tői szer­ző­dé­sek­kel kap­cso­la­tos leg­fon­to­sabb tud­ni­va­ló­kat dr. Jagusz­tin Tamás, a Pest Vár­me­gyei Főügyész­ség Köz­ér­dek­vé­del­mi Osz­tá­lyá­nak veze­tő­je oszt­ja meg.

Az ingat­lan­el­adás éle­tünk egyik leg­fon­to­sabb jog­ügy­le­te, ezért kiemelt figyel­met for­dí­ta­nak az ügyé­szek arra, hogy az ingat­lan­köz­ve­tí­tői szer­ző­dé­sek meg­fe­lel­je­nek a jog­sza­bá­lyok­nak és a bíró­sá­gok által meg­ha­tá­ro­zott követelményeknek.

Az ingat­lan­köz­ve­tí­tői szer­ző­dés álta­lá­ban ún. blan­ket­ta­szer­ző­dés, tehát olyan szer­ző­dés, amely tar­tal­mát az egyik fél – ebben az eset­ben az ingat­lan­köz­ve­tí­tő – előre meg­ha­tá­roz­za abból a cél­ból, hogy azzal a tar­ta­lom­mal kös­sön szer­ző­dést az ügy­fe­le­i­vel. A blan­ket­ta­szer­ző­dé­sek nem fel­tét­le­nül a jog­sza­bá­lyok ren­del­ke­zé­se­it tar­tal­maz­zák, ugyan­ak­kor azok­tól csak akkor lehet eltér­ni, ha ehhez a meg­bí­zó – aki rend­sze­rint az ingat­lan­tu­laj­do­nos – hoz­zá­já­rul, és a jog­sza­bály is meg­en­ge­di. A hoz­zá­já­ru­lást a meg­bí­zó azzal adja meg, hogy alá­ír­ja a szerződést.

Fon­tos tehát alá­írás előtt átol­vas­ni, értel­mez­ni a blan­ket­ta­szer­ző­dést is, és ha szük­sé­ges, szak­mai segít­sé­get kérni!

Az ügyé­szek meg­vizs­gál­hat­ják a szer­ző­dés­b­lan­ket­tá­kat, és ha olyan ren­del­ke­zést talál­nak, amit a meg­bí­zó­ra rend­kí­vül hát­rá­nyos­nak tar­ta­nak, pert indí­ta­nak az ingat­lan­köz­ve­tí­tő iro­dá­val szem­ben. A cél az, hogy az iroda ne alkal­maz­has­son ilyen szer­ző­dé­si rendelkezést.

Az ügyé­szi vizs­gá­la­tok ered­mé­nye­ként meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy meg­bí­zók­ra nagy­mér­ték­ben előny­te­len szer­ző­dé­si fel­té­te­lek leg­jel­lem­zőb­ben a díja­zás köré­ben jelentkeznek.

Az ingat­lan­köz­ve­tí­tői szer­ző­dés jel­lem­ző­en úgy­ne­ve­zett siker­dí­jas szer­ző­dés, vagy­is a díj a köz­ve­tí­tő­nek csak akkor jár, ha adásvételi-, bérleti- vagy egyéb hasz­no­sí­tá­si szer­ző­dést meg is kötöt­ték a segítségével.

Ha a köz­ve­tí­tés siker­te­len volt és nem kötöt­ték meg a felek a szer­ző­dést, a köz­ve­tí­tő nem tart­hat igényt a díjra. Ekkor csak a szük­sé­ges és indo­kolt költ­sé­ge­i­nek meg­té­rí­té­sét kér­he­ti. A költ­ség­té­rí­tést nem lehet a siker­díj meg­ha­tá­ro­zott részé­ben, szá­za­lé­ká­ban meg­ha­tá­roz­ni, hanem a köz­ve­tí­tő tény­le­ge­sen elvég­zett mun­ká­já­hoz és fel­me­rült költ­sé­ge­i­hez kell iga­zod­nia. Ez összeg­sze­rű­en jelen­tős különb­ség lehet.

Ha a meg­bí­zó bele­egye­zik, szól­hat úgy is a szer­ző­dés, hogy díja­zás jár ered­mény­te­lem köz­ve­tí­tés ese­té­re is, de ebben az eset­ben is lénye­ges, hogy a díj nem a tel­jes díj, hanem annak csak egy része, ami­nek a tény­le­ges és elszá­mol­ha­tó tevé­keny­ség­gel ará­nyos­nak kell lennie.