Természeti örökségünk jogi védelme - a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye

A Bács-Kiskun Vár­me­gyei Főügyész­ség a Föld világ­nap­ja alkal­má­ból hat vár­me­gye ügyé­szei szá­má­ra szak­mai napot szer­ve­zett a ter­mé­szet­vé­de­lem, állat­kín­zás és a hul­la­dék­gaz­dál­ko­dás rend­jé­nek meg­sér­té­se bűn­cse­lek­mé­nyek aktu­á­lis kér­dé­se­i­ről a Leg­főbb Ügyész­ség, a Nem­ze­ti Nyo­mo­zó Iroda, vala­mint a Kecs­ke­mé­ti Járá­si Ügyész­ség nagy szak­mai tapasz­ta­lat­tal ren­del­ke­ző ügyé­szei és nyo­mo­zói részvételével.

„A világ külön­le­ges és bonyo­lult, akár­csak a pók háló­ja. Ha meg­érin­ted egy fona­lát, reme­gé­se végig­fut az összes többi szá­lon.” Gerard Durell gon­do­lat­éb­resz­tő sorai mot­tó­ul szol­gál­tak a Bács-Kiskun Vár­me­gyei Főügyész­sé­gen hagyo­mánnyá vált szak­mai napok leg­utób­bi állo­má­sa­ként meg­ren­de­zett elő­adás sorozatnak.

Bács-Kiskun vár­me­gye mel­lett Pest, Csongrád-Csanád, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vár­me­gye több mint 150 ügyé­szé­nek – rész­ben online – rész­vé­te­lé­vel meg­tar­tott szak­mai napon dr. Gyugyi Csil­la Bács-Kiskun vár­me­gyei főügyész köszön­tő­jé­ben hang­sú­lyoz­ta, hogy ter­mé­sze­ti érté­ke­ink jövő nem­ze­dé­kek szá­má­ra való meg­őr­zé­se mind­annyi­unk köte­les­sé­ge, amely­hez szak­ma­i­lag fel­ké­szült, a ter­mé­szet­vé­de­lem iránt elkö­te­le­zett ügyé­szek haté­ko­nyan tud­nak hozzájárulni.

A ter­mé­szet­ká­ro­sí­tás, állat­kín­zás, továb­bá a hul­la­dék­gaz­dál­ko­dás rend­jé­nek meg­sér­té­sé­vel szem­be­ni ered­mé­nyes fel­lé­pés az ügyész­ség részé­ről is komp­lex szem­lé­le­tet fel­té­te­lez, ami a bün­te­tő­jo­gi és köz­jo­gi szak­te­rü­le­ten tevé­keny­ke­dő ügyé­szek, továb­bá a ter­mé­szet­vé­de­lem­mel fog­lal­ko­zó ható­sá­gok és civil szer­ve­ze­tek folya­ma­tos együtt­mű­kö­dé­sét igényli.

Több elő­adó – így dr. Ben-Belgacem Anikó járá­si ügyész­sé­gi ügyész, vala­mint Hor­váth Ákos r. alez­re­des – konk­rét pél­dá­kat ismer­tet­ve fog­lal­ko­zott a foko­zot­tan védett egye­dek pusz­tí­tá­sá­nak oka­i­val, aktu­á­lis mód­ja­i­val, továb­bá a bizo­nyí­tá­si nehéz­sé­gek­kel. Választ kap­ha­tott a hall­ga­tó­ság arra, miből lehet tudni, hogy a vadat nem a fel­ta­lá­lá­si helyén ejtet­ték el; vala­mint hogyan vég­zik a ter­mé­szet­vé­dők az állományfelmérést.

Ábra­hám Atti­la r. őrnagy a hul­la­dék­gaz­dál­ko­dás téma­kö­ré­ben gya­ra­pí­tot­ta hasz­nos infor­má­ci­ók­kal a szak­mai közön­ség isme­re­te­it, beszá­molt töb­bek között a hul­la­dék­ra­dar app­li­ká­ció műkö­dé­sé­ről, az ipar­biz­ton­ság és a fém­ke­res­ke­de­lem bűnö­zés­re haj­la­mo­sí­tó ténye­ző­i­ről, vala­mint az ország­ha­tá­ron átnyú­ló, szer­ve­zett hul­la­dék­szál­lí­tás során fel­me­rült leg­újabb visszaélésekről.

Dr. Teszár Lász­ló leg­főbb ügyész­sé­gi osz­tály­ve­ze­tő ügyész a vonat­ko­zó jog­sza­bá­lyi kör­nye­zet ismer­te­té­se mel­lett hang­sú­lyoz­ta, hogy a kör­nye­ze­tért való fele­lős­ség nem­csak jogi, hanem erköl­csi és eti­kai kér­dés is, hiszen az élő­lé­nyek nem képe­sek önál­ló­an a joga­ik védel­mé­re. A ter­mé­szet­ká­ro­sí­tás elle­ni küz­de­lem terü­le­tén tevé­keny­ke­dő szak­em­be­rek­nek éppen ezért egy­más­sal együtt­mű­köd­ve idő­ben fel kell ismer­ni­ük a fel­lé­pés leg­ha­té­ko­nyabb for­má­ját, azaz az ügyész­ség kár­té­rí­tés érde­ké­ben tör­té­nő fel­lé­pé­sét, ható­sá­gi eljá­rás kez­de­mé­nye­zé­sét vagy a bün­te­tő­jog szi­go­rá­nak érvény­re juttatását.