„Egyszerűen, jogszerűen” - Fontos tudnivalók utazás előtt

olva­sá­si idő: 3 perc

Az ügyész fel­ada­ta dön­tő­en a bün­te­tő­el­já­rás­hoz kap­cso­ló­dik, fel­ügye­li a nyo­mo­zást, vádat emel. Az ügyé­szek azon­ban nem­csak bűn­ügyek­kel fog­lal­koz­nak, hanem az élet más terü­le­te­in is tar­ta­nak vizs­gá­la­to­kat azért, hogy fel­tár­ják a jog­sér­té­se­ket és fel­lép­je­nek azok­kal szem­ben - még ha az ügyész­ség ezen tevé­keny­sé­ge nem is közismert.

Szak­mai tapasz­ta­la­tuk miatt szá­mos olyan kér­dés­re isme­rik a választ, ame­lyek jól hasz­no­sít­ha­tók az élet sok terü­le­tén. Ezek közül most az uta­zá­sok­kal kap­cso­la­tos leg­fon­to­sabb jogi tud­ni­va­ló­kat fog­lal­juk össze, dr. Jagusz­tin Tamás, Pest Vár­me­gyei Főügyész­ség Köz­ér­dek­vé­del­mi Osz­tály osz­tály­ve­ze­tő ügyé­szé­nek segítségével.

„Az uta­zás az egyet­len dolog, amit ha meg­ve­szel, gaz­da­gab­bá tesz!”- tart­ja a mon­dás. Utaz­ni cso­dá­la­tos dolog, a világ bár­mely részé­be uta­zunk, vagy az év bár­mely sza­ká­ban tesszük azt.

Az uta­zá­sunk meg­szer­ve­zé­sét ma már intéz­het­jük magunk, de rábíz­hat­juk egy ezzel fog­lal­ko­zó vál­lal­ko­zás­ra is. Ha ez utób­bit választ­juk, azt főleg azért tesszük, mert bízunk abban, hogy a szak­em­ber nagyobb tapasz­ta­lat­tal ren­del­ke­zik, mint mi.

Ha kivá­lasz­tot­tuk a kívánt uta­zást, akkor annak meg­szer­ve­zé­sé­re, illet­ve az azzal kap­cso­la­tos tanács­adás­ra szer­ző­dést kell köt­nünk. Álta­lá­ban bonyo­lult nyel­ve­ze­tű, jogi szak­ki­fe­je­zé­sek­kel teli, sűrűn sze­dett betűk­ből álló szer­ző­dé­sek­kel talál­ko­zunk. Ahány szer­ző­dés, annyi féle szö­veg. Jogi segít­ség nél­kül nehéz eldön­te­ni, hogy mi az, amit elő­ír­hat­nak a szer­ző­dé­sek­ben és mit nem, mi az, ami meg­fe­lel a jog­sza­bá­lyok­nak és mi nem?

Az uta­zá­si vál­lal­ko­zás lehet uta­zás­szer­ve­ző, uta­zás­köz­ve­tí­tő vagy akár uta­zá­si tanács­adó is. De ezek között mi a különb­ség? Melyik milyen fele­lős­sé­get vál­lal a pén­zün­kért az uta­zás­sal kapcsolatban? 

Az uta­zás­szer­ve­ző, uta­zás­köz­ve­tí­tő olyan vál­lal­ko­zás, amely uta­zá­si szol­gál­ta­tá­so­kat állít össze és érté­ke­sít, vagy meg­bí­zás alap­ján más­nak az uta­zá­si szol­gál­ta­tá­sát kínálja.

Az uta­zás­szer­ve­ző­vel, uta­zás­köz­ve­tí­tő­vel kötött uta­zá­si szer­ző­dés alap­ján a vál­lal­ko­zó az uta­zás meg­szer­ve­zé­sé­re, és a kap­cso­ló­dó szol­gál­ta­tá­sok nyúj­tá­sá­ra, míg az utazó a díj meg­fi­ze­té­sé­re köte­les. Az uta­zó­val előre kell közöl­ni a fize­ten­dő tel­jes díjat forint­ban meg­ha­tá­roz­va, és az ezen túl külön fel­szá­mí­tás­ra kerü­lő adót, ille­té­ket és egyéb köte­le­ző ter­he­ket (így pél­dá­ul üdü­lő­he­lyi díj, hor­gony­zá­si díj, repü­lő­té­ri ille­ték). Ha még továb­bi olyan több­let­költ­sé­gek merül­het­nek fel, ame­lye­ket az uta­zó­nak kell fizet­nie, ezt is külön előre jelez­ni kell.

A szer­ző­dés­kö­tés után a díj utó­lag már csak akkor emel­he­tő, ha arról a szer­ző­dés külön ren­del­ke­zik. A díj eme­lé­se kizá­ró­lag üzem­anyag­ár, köte­le­ző ter­hek vagy devi­za­ár­fo­lyam vál­to­zá­sa miatt tör­tén­het, és akkor is húsz nap­pal hama­rabb érte­sí­te­ni kell az utazót.

Ha a díj­eme­lés mér­té­ke a nyolc szá­za­lé­kot meg­ha­lad­ja, az utazó fel­mond­hat­ja a szerződést.

Ha az uta­zás­szer­ve­ző mond­ja fel a szer­ző­dést, az utazó az ere­de­ti­vel azo­nos vagy maga­sabb érté­kű helyet­te­sí­tő szol­gál­ta­tás­ra tart­hat igényt, vagy jogo­sult a tel­jes befi­ze­tett díj azon­na­li visszakapására.

Ha az uta­zás során bár­mi­lyen prob­lé­ma fel­me­rül, az uta­zó­nak hala­dék­ta­la­nul tájé­koz­tat­nia kell a szer­ve­zőt, az utas­kí­sé­rőt vagy a hely­szí­ni szolgáltatót. 

Ha szer­ző­dés­sze­gés álla­pít­ha­tó meg, akkor az utas a rész­vé­te­li díj ará­nyos leszál­lí­tá­sá­ra vagy elma­ra­dás ese­tén hason­ló minő­sé­gű szol­gál­ta­tás­ra jogosult.

Az eddig ismer­te­tett sza­bá­lyok csak akkor érvé­nye­sek, ha uta­zás­szer­ve­ző­vel vagy uta­zás­köz­ve­tí­tő­vel kötünk szer­ző­dést, vagy­is olyan vál­lal­ko­zás­sal, amely uta­zá­si szol­gál­ta­tá­so­kat állít össze és érté­ke­sít, vagy meg­bí­zás alap­ján más­nak az uta­zá­si szol­gál­ta­tá­sát kínálja.

Az uta­zá­si tanács­adó fele­lős­sé­ge az eddig ismer­te­tet­tek­től elté­rő. Az uta­zá­si tanács­adó csak taná­csot ad az uta­zás meg­szer­ve­zé­sé­hez, ame­lyért tanács­adá­si díjat kap. A tanács­adás kere­té­ben segít­het a repü­lő­je­gyek, a szál­lás vagy más uta­zá­si szol­gál­ta­tás lefog­la­lá­sá­ban, de a fog­la­lást az utazó maga inté­zi a saját nevé­re, és a díjat is köz­vet­le­nül oda (hotel, légi­tár­sa­ság) fize­ti meg.

Fon­tos tudni, hogy az uta­zá­sért való fele­lős­ség­vál­la­lás kap­csán is jelen­tős különb­ség van az uta­zás­szer­ve­ző (uta­zás­köz­ve­tí­tő) és az uta­zá­si tanács­adó között.

Az uta­zá­si tanács­adó csak azért tehe­tő fele­lős­sé, hogy kellő gon­dos­ság­gal adott-e taná­cso­kat, de nem fele­lős az uta­zá­sért, annak megfelelőségéért.

Tehát, ha az uta­zás elma­rad, vagy bár­mely okból nem úgy sike­rül, ahogy az utazó azt a fog­la­lá­sok alap­ján elvár­ta volna, de az uta­zá­si tanács­adó a tanács­adás során gon­do­san és jóhi­sze­mű­en járt el, nem tar­to­zik kárfelelősséggel.

Ezzel szem­ben az uta­zás­szer­ve­ző az uta­zá­si szer­ző­dés meg­sze­gé­sé­ből eredő káro­kért fele­lős, kivé­ve, ha bizo­nyít­ja, hogy a szer­ző­dés­sze­gés az uta­zó­nak róha­tó fel, vagy más olyan sze­mély tehe­tő fele­lős­sé, aki­vel nincs kap­cso­lat­ban, vagy az uta­zás­szer­ve­ző ész­sze­rű elvár­ha­tó­ság mel­lett sem lát­hat­ta előre, vagy az elhá­rít­ha­tat­lan volt, vagy elhá­rít­ha­tat­lan és rend­kí­vü­li körül­mé­nyek miatt követ­ke­zett be. Tehát az uta­zás­szer­ve­ző szi­go­rú kár­té­rí­té­si fele­lős­ség­gel tar­to­zik az uta­zá­sért ellen­tét­ben az tanácsadóval.

Fon­tos! A felek közöt­ti szer­ző­dés­ben a jog­sza­bá­lyok szá­mos ren­del­ke­zé­sé­től el lehet térni, ezért min­dig kellő figye­lem­mel és ala­pos­ság­gal át kell tanul­má­nyoz­ni a szer­ző­dést, és szük­ség ese­tén kér­jünk szak­mai segítséget.

Érde­mes tudni azt is, hogy az ügyész­ség köz­ér­dek­vé­del­mi szak­em­be­rei meg­vizs­gál­hat­ják az uta­zá­si szer­ző­dé­se­ket, és amennyi­ben jog­sér­tő fel­té­te­le­ket talál­nak, fel­lép­nek a fogyasz­tók érde­ké­ben a bíró­ság előtt.