Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben

A Pécsi Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az íté­let hatá­lyon kívül helye­zé­sé­re tett indít­ványt azon vád­lot­tak bün­te­tő­ügyé­ben, akik egy pécsi autóbusz-beszerzés kap­csán több, mint 600 mil­lió forint kárt okoz­tak az önkor­mány­zat cégének. 

A vád­ira­ti tény­ál­lás sze­rint 2013-ban Pécs Önkor­mány­za­ta a busz­park cse­ré­jét hatá­roz­ta el, mely­nek lebo­nyo­lí­tá­sát saját köz­le­ke­dé­si cégé­re bízta. Az egyik vád­lott e cég veze­tő­je volt. Társa – aki egy koráb­bi busz­be­szer­zés kap­csán ismer­te meg a cég­ve­ze­tőt – még a köz­be­szer­zé­si eljá­rás kiírá­sát meg­elő­ző­en tudo­mást szer­zett a buszok beszer­zé­sé­re irá­nyu­ló szán­dék­ról, így fel­vet­te a kap­cso­la­tot a cég­ve­ze­tő vádlottal.

Egy busz­ér­té­ke­sí­tés­sel fog­lal­ko­zó cég aján­la­ta alap­ján a vád­lot­tak az eladás­ra szánt buszo­kat sze­mé­lye­sen is meg­te­kin­tet­ték, illet­ve tár­gyal­tak az eladó cég­gel, majd a cég­ve­ze­tő vád­lott a buszok beszer­zé­si érté­ke­ként a buszok tény­le­ges beszer­zé­si érté­két lénye­ge­sen meg­ha­la­dó, 3,5 mil­li­árd forint összeg­ről tájé­koz­tat­ta a cég­tu­laj­do­nos önkor­mány­za­tot. Ennek alap­ján került sor 2015 feb­ru­ár­já­ban a jár­mű­flot­ta beszer­zé­sé­re irá­nyu­ló köz­be­szer­zé­si eljá­rás kiírá­sá­ra. A pályá­zat­ra egyet­len pályá­zó cég jelent­ke­zett, amely a fenti, a tulaj­do­ná­ban nem álló buszok­ra tett eladá­si aján­la­tot, és ame­lyet a cég­ve­ze­tő­vel a buszok érté­ke­sí­té­sé­ről koráb­ban együtt tár­gya­ló vád­lott kép­vi­selt. A cég­ve­ze­tő a pályá­za­tot elfo­gad­ta, és a pályá­zó cég­gel szer­ző­dést kötött, annak elle­né­re, hogy tisz­tá­ban volt azzal, hogy a buszok beszer­zé­si érté­ke lénye­ge­sen ala­cso­nyabb volt.

Az önkor­mány­za­ti cég a vétel­árat a pályá­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság részé­re kifi­zet­te. Ezt köve­tő­en a pályá­zó cég 1,6 mil­lió eurót átutalt a kép­vi­se­le­té­ben az ügy­let során eljárt vád­lott bank­szám­lá­já­ra, aki az össze­get néhány napon belül kész­pénz­ben fel­vet­te. Továb­bi 550 ezer eurót utalt egy, az ügy­let­ben tény­le­ge­sen nem sze­rep­lő sze­mély által kép­vi­selt thai­föl­di szék­he­lyű gaz­da­sá­gi tár­sa­ság részé­re. Az ügy­let foly­tán az önkor­mány­za­ti céget mint­egy 600 mil­lió forint vagyo­ni hát­rány érte.

A Bara­nya Vár­me­gyei Főügyész­ség a cég­ve­ze­tőt, tár­sát, és a pályá­za­ton nyer­tes cég veze­tő­jét külö­nö­sen jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó gaz­da­sá­gi csa­lás bűn­tet­té­vel, a vétel­ár tovább­uta­lá­sá­ban köz­re­mű­kö­dő negye­dik vád­lot­tat pénz­mo­sás bűn­tet­té­vel vádolta.

Utób­bi vád­lot­tat a tör­vény­szék az elő­ké­szí­tő ülé­sen pénz­mo­sás bűn­tet­te miatt 2 év fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés­re ítél­te, míg a cég­ve­ze­tő vád­lot­tal szem­ben az eljá­rást – halá­la okán – meg­szün­tet­te. A továb­bi két vád­lot­tat a vád alól a 2023. máju­sá­ban hozott íté­le­té­vel felmentette.

Az ügyész a fel­men­tő íté­let­tel szem­ben fellebbezett.

A másod­fo­kú eljá­rás­ban a Pécsi Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az íté­let hatá­lyon kívül helye­zé­sé­re tett indít­ványt, arra tekin­tet­tel, hogy az első­fo­kon eljárt tör­vény­szék az indo­ko­lá­si köte­le­zett­sé­gét olyan mér­ték­ben mulasz­tot­ta el, ami a másod­fo­kú eljá­rás­ban nem pótolható.

Az eljá­rás a Pécsi Íté­lő­táb­la előtt folytatódik.