Az OLAF feljelentése nyomán 770 millió forintos költségvetési csalás miatt emelt vádat az ügyészség - az ügyben elsőfokú ítélet született

Az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal (OLAF) fel­je­len­té­se alap­ján indult bűn­ügy­ben a Fővá­ro­si Főügyész­ség uniós támo­ga­tás jogo­su­lat­lan igény­be­vé­te­le miatt nyúj­tott be vád­ira­tot, amely alap­ján a bíró­ság a teg­na­pi napon első­fo­kú - nem jog­erős - íté­le­tet hirdetett.

A Fővá­ro­si Főügyész­ség 2017 feb­ru­ár­já­ban benyúj­tott vád­ira­ta sze­rint az ügy­ben sze­rep­lő cég­cso­port főte­vé­keny­ség­ként - a nyom­da­ipa­ri tevé­keny­ség mel­lett - papír cso­ma­go­ló­esz­köz gyár­tás­sal foglalkozott.

A vád­irat sze­rint az ügy I. rendű vád­lott­ja - aki a cég­cso­port tény­le­ges irá­nyí­tó­ja volt - elha­tá­roz­ta, hogy úgy vesz igény­be jogo­su­lat­la­nul hazai és uniós for­rás­ból szár­ma­zó, vissza nem térí­ten­dő támo­ga­tást, hogy a cég­cso­port üze­me­i­ben már évek óta műkö­dő papír­zacs­kó gyár­tó gépe­ket - az ilyen tár­gyú uniós pályá­za­ti fel­hí­vá­sok fel­té­te­le­i­nek meg­fe­lel­tet­ve -, újon­nan beszer­zett gép­ként tün­te­ti fel.

Az I. rendű vád­lott ezért 2005-2010. között össze­sen négy - tech­no­ló­gi­ai kor­sze­rű­sí­tés­re kiírt - uniós pályá­za­tot nyúj­tott be új gép­so­rok beszer­zé­sé­re úgy, hogy a gépek meg­vá­sár­lá­sa tény­le­ge­sen nem állt szán­dé­ká­ban, célja mind­egyik eset­ben a támo­ga­tá­si összeg jogo­su­lat­lan meg­szer­zé­se volt. Ennek érde­ké­ben a pályá­za­ti eljá­rá­sok során - a vád sze­rint II. rendű vád­lott köz­re­mű­kö­dé­sé­vel - az új gépek beszer­zé­sét alá­tá­masz­tó, valót­lan tar­tal­mú okira­to­kat (áraján­la­tot, vál­lal­ko­zá­si szer­ző­dést, szám­lát, átadás-átvételi jegy­ző­köny­vet) készí­tett és hasz­nált fel. A vád sze­rint a III. és IV. rendű vád­lot­tak az egyik pályá­zat kap­csán szin­tén valót­lan tar­tal­mú okira­tok benyúj­tá­sá­ban működ­tek közre.

Az I. rendű vád­lott ily módon mint­egy 770 mil­lió forint vagyo­ni hát­rányt oko­zott, mely­ből több mint 630 mil­lió forint­tal az uniós, míg csak­nem 140 mil­lió forint­tal a magyar költ­ség­ve­tést káro­sí­tot­ta meg.

A Fővá­ro­si Főügyész­ség vád­ira­ta alap­ján a Fővá­ro­si Tör­vény­szék az I. rendű, vala­mint III. rendű vád­lot­tat bűnös­nek mond­ta ki külö­nö­sen jelen­tős, illet­ve külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­ben, és ezért az I. rendű vád­lot­tat 3 év 6 hónap vég­re­haj­tan­dó bör­tön­bün­te­tés­re, míg III. rendű vád­lot­tat 6 hónap, vég­re­haj­tá­sá­ban 2 évre fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­tés­re ítél­te - egy­út­tal III. rendű vád­lot­tat elő­ze­tes men­te­sí­tés­ben részesítette.

Ugyan­ak­kor a bíró­ság II. rendű vád­lot­tat és IV. rendű vád­lot­tat az elle­nük emelt vád alól bizo­nyí­tott­ság hiá­nyá­ban felmentette.

 Az íté­let nem jog­erős. A Fővá­ro­si Főügyész­ség a kihir­de­tett íté­let ellen mind a négy vád­lott vonat­ko­zá­sá­ban fel­leb­be­zést jelen­tett be a vád­lot­tak ter­hé­re. Az I. és III. rendű vád­lot­tak vonat­ko­zá­sá­ban a kisza­bott bün­te­tés súlyos­bí­tá­sa, míg a II. és IV. rendű vád­lot­tak ese­té­ben a bűnös­ség meg­ál­la­pí­tá­sa és bün­te­tés kisza­bá­sa végett.