A Tatabányai Járási Ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt nyújtott be vádiratot három férfival szemben, akik közül az egyik a húsfeldolgozó cég vezetőjeként a hamis számlákat befogadó, a másik kettő hamis számlák egy részét biztosító elkövető.
A vádlott egy húsfeldolgozó gazdasági társaság ügyvezetőjeként 2015. januárjától 2016. októberéig rendszeresen fogadott be hamis számlákat, hogy a cége általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentse.
A vádlott a számlákat a cége könyvelésébe beállíttatta, azok ÁFA tartalmát levonásba helyeztette, és a valótlan tartalmú adóbevallásokat 2015. április 27., 2016. április 21., 2016. július 20., 2016. október 20., és 2017. január 20. napjain a NAV Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatóságához a könyvelőjével benyújtatta, ezzel összesen 29.560.515,-Ft vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Az ügyvezetőnek a hamis számlák egy részét a másik két vádlott biztosította. Az egyik ezzel 20.785.066 forint, míg a másik 3.327.887,-Ft. vagyoni hátrány okozásához járult hozzá, ez utóbbi vádlott 1.663.944,- Ft-ot kapott a segítségéért a gazdasági társaság vezetőjétől „jutalékként”.
Az ügyészség az elsőrendű és másodrendű vádlottal egyezséget kötött, erre figyelemmel a vádiratban indítványozta, hogy a bíróság elsőrendű vádlottat 1 év 6 hónap, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 1.500.000,- Ft pénzbüntetésre, a másodrendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, és 500.000,-Ft. pénzbüntetésre ítélje.
A harmadrendű vádlottal szemben egyezségkötés nélkül tett indítványt az ügyészség arra, hogy ha az elkövető az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri, úgy őt a bíróság 500.000,-Ft. pénzbüntetésre ítélje. Ezen túlmenően az ügyészség indítványozta a bűncselekményből származó 1.663.944,- Ft vagyonelkobzásként történő elvonását.