A Nyíregyházi Törvényszék emberrablás, zsarolás és csalás bűntette miatt négy vádlottal szemben hozott nem jogerős ítéletet. Egy vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott, míg másik három társának szabadságvesztés büntetését próbaidőre felfüggesztette.
Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a sértettek alacsony, vékony testalkatú, mindemellett könnyen befolyásolható személyek voltak. Az erős testalkatú vádlottak felismerték a sértettek gyengeségeit és komoly erőfölényüket is kihasználva 2016 márciusában elhatározták, hogy az egyik sértett jelentéktelen összegű pénztartozásának behajtása ürügyén a három ismerős sértettet részben megtévesztéssel, részben fenyegetéssel és testi erőszakkal különböző pénzösszegek átadására rávesznek, illetve kényszerítenek. Amikor a megfélemlített sértettek a folyamatos követelőzést sérelmezve végül együttesen megjelentek az egyik vádlott házánál, két elkövető foglyul ejtette őket. Az egyik sértettet többször megütötték, a másik két sértettet pedig fenyegető fellépéssel arra kényszerítették, hogy akaratuk ellenére fehér porszerű anyagot szívjanak fel az orrukon keresztül és ezt mobiltelefon kamerájával rögzítették. Az egyik - tehetősnek vélt - sértettet olyan kitalált történettel rémisztették meg, miszerint az alkalmazottja az ingatlanán kábítószert rejtett el, és ezzel zsarolni akarja. Az emberrablók azzal is fenyegetőztek, hogy az egyik sértettet az erdőben elássák.
A vádlottak a sértettek szabadon bocsátását azon követelésük teljesítésétől tették függővé, hogy pénzt adjanak nekik, ezzel az emberrablás valamennyi törvényi tényállási elemét megvalósították.
A sértetteket végül egyikük feleségének határozott fellépésével szabadították ki a fogva tartás helyéről.
A kudarcot vallott emberrablást követően is folytatódott a zsarolás, a vádlottak egyike fenyegető fellépésével további 30.000 forintot szerzett meg, egy másik vádlott pedig „védelmi pénz” címén 3 millió forintot, valamint egy laptopot próbált kicsikarni. Ez a teljesen megfélemlített és kétségbeesett sértett tett végül feljelentést. A további erőszaknak rendőri intézkedés vetett véget. A vádlottak a csalással és zsarolással okozott 1.770.000 forint kárt megtérítették.
Az ítélet ellen az ügyészség két vádlott terhére jelentett be fellebbezést a büntetésük súlyosítása végett, míg két vádlott és védője elsősorban felmentés és a büntetés enyhítése miatt élt perorvoslati kérelemmel.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést fenntartotta, álláspontja szerint a fellebbezéssel érintett vádlottak börtönbüntetésének jelentős súlyosítása indokolt. A társadalom hatékony védelme érdekében ugyanis csak kellő szigorral kiszabott joghátrány lehet alkalmas a büntetés céljainak elérésére. Ezek az elkövetők gátlástalan erőszakkal és lelki terrorral visszaélve súlyosan csorbították a velük szemben védtelen sértettek cselekvési szabadságát, és anyagi kárt is okoztak. A fellebbviteli főügyészség ezért tettarányos, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozza.
A másodfokú eljárásban a Debreceni Ítélőtábla dönt.