A Miskolci Törvényszék a megyei főügyészség indítványa alapján a vádirattal egyezően erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében mondta ki az apját halálra szurkáló vádlott bűnösségét. Büntetése négy év börtönbüntetés és négy év közügyektől eltiltás.
A vádbeli időszakban a vádlott egy borsod megyei községben szüleivel közös háztartásban élt. Mindhárman italozó életmódot folytattak, amely számos családi konfliktus forrása volt. Ittas állapotban gyakran szidalmazták egymást, sőt tettlegesség is előfordult. 2018 nyarán a sértett – aki a vádlott apja – késsel is rátámadt a feleségére.
A vádlott és szülei 2018. december elején egész napon át nagy mennyiségű bort fogyasztottak, amitől a család valamennyi tagja ittas állapotba került. Kora este a sértett szóváltásba keveredett a feleségével. Kölcsönösen szidalmazták egymást, majd az erősen ittas férfi kést ragadott és meg akarta szúrni az asszonyt. A lakásba éppen visszatérő vádlott ekkor az anyja védelmére kelt és kicsavarta a kést az apja kezéből. A sértett megpróbálta visszaszerezni az eszközt, de a kölcsönös dulakodás során a fia megvágta a nyakát. Noha a sértett ezután meghátrált, az anyja bántalmazásán felbőszült vádlott nem vetett véget az erőszaknak: a 18,5 centiméter pengéjű konyhakéssel először mellkason szúrta az apját, majd dühös kiáltozással többször közepes, egy ízben pedig nagy erővel mellkasán és a hasán tovább szurkálta az időközben már térdre rogyó sértettet. A férfi a fia keze által 15 késszúrást szenvedett el, és a helyszínen életét vesztette.
A törvényszék a védő jogos védelemre hivatkozó érvelését nem fogadta el. A nem jogerős ítélet indokolása szerint bár a sértett a vádlott édesanyja ellen jogtalan támadást intézett, a vádlott azt sikeresen elhárította. Ezután a sértett már eszköztelen volt. Mivel a további támadással is felhagyott, fia erőszakos cselekményét immár megtorló indulat vezérelte.
A vádhatósággal egyetértésben a törvényszék a vádlott feldúlt állapotát méltányolható okból származó erős felindulásként értékelte. Az erős felindulás méltányolható okból akkor származik, ha erkölcsileg menthető és bizonyos fokig igazolható. A törvényszék ítélete szerint a nem kóros jellegű vádlotti dühkitörést valóban erkölcsileg méltányolható ok, az édesanyja életét veszélyeztető támadás váltotta ki. Ez a konfliktus olyan fékezhetetlen indulatot váltott ki a vádlottnál, amely rögtönös, de eltúlzott és indokolatlan erőszakos tettre sarkallta. Ez pedig olyan jogellenes és büntetendő cselekmény, amely az emberölés bűntettének enyhébb megítélését alapozza meg.
A büntetés Btk. szerinti középmértéke öt év. A törvényszék a büntetlen előéletű vádlottal szemben ennél enyhébb szabadságvesztést szabott ki, amelyet a vádhatóság tudomásul vett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint ugyanis a családon belüli erőszak megelőzése – és nem további késeléssel történő „megakadályozása” – a társadalmilag helyes cél.
A kiszabott szabadságvesztés büntetés az élet elleni bűntett súlyával és a vádlott bűnösségével egyaránt arányos joghátrány. A fellebbviteli főügyészség indítványa szerint ezért enyhítésének törvényes indoka nincs.
A büntetőügyben a védelmi fellebbezések miatt másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla dönt.