Főoldal » Hírek » Furfangos módszert talált ki az internetes csaló – fotókkal – a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye

A Kecs­ke­mé­ti Járá­si Ügyész­ség üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett csa­lás és sze­mé­lyes adat­tal vissza­élés miatt vádat emelt egy fér­fi­val szem­ben. Az elkö­ve­tő elő­re­uta­lás­sal műsza­ki cik­ke­ket hir­de­tett csa­lárd módon eladás­ra, majd vevő­ként jelent­ke­zett mások hir­de­té­se­i­re azért, hogy az így meg­is­mert bank­szám­lá­ik­ra utal­tas­sa a becsa­pott vevő­i­től kicsalt össze­get. A pénz­hez úgy jutott hozzá, hogy a vét­len hir­de­tők­től álta­la meg­vá­sá­rolt áru átvé­te­le­kor téve­dés­re hivat­koz­va a „túl­fi­ze­tést” kész­pénz­ben vissza­kér­te, míg saját hir­de­té­se­i­nek vevői áru és pénz híján hop­pon maradtak.

A vád sze­rint a szar­va­si férfi az aláb­bi mód­szert talál­ta ki az inter­ne­tes hir­de­té­se­i­re jelent­ke­zők pén­zé­nek meg­szer­zé­se érde­ké­ben. Három férfi sze­mé­lyi iga­zol­vá­nyá­nak és lak­cím­kár­tyá­já­nak máso­la­tát meg­sze­rez­ve, az ada­ta­ik jogo­su­lat­lan fel­hasz­ná­lá­sá­val 2021 novem­be­re és 2022 októ­be­re között külön­bö­ző hir­de­té­si felü­le­te­ken álpro­fi­lo­kat hozott létre. itt valót­la­nul több száz­ezer forint érté­kű műsza­ki cik­ke­ket, mobil­te­le­fo­no­kat és játék­kon­zo­lo­kat hir­de­tett meg eladás­ra a vétel­ár elő­re­fi­ze­té­se mel­lett. A vád­lott a hir­de­té­sek­re szer­te az ország­ból vevő­ként jelent­ke­ző sér­tet­tek részé­re – a kilé­te iga­zo­lá­sa és a bizal­muk elnye­ré­se érde­ké­ben – a vásár­lás­sal kap­cso­la­tos egyez­te­té­sek során e-mailben elküld­te a más nevé­re szóló okmá­nyok máso­la­ta­it is.

Ezzel egy­ide­jű­leg a csaló vevő­ként jelent­ke­zett külön­bö­ző Kecs­ke­mét kör­nyé­ki eladók - övé­nél jóval kisebb össze­gű - hir­de­té­se­i­re. A tőlük meg­szer­zett bank­szám­lá­kat ezután a saját­ja­ként adta meg a csa­lárd hir­de­té­se­i­re jelent­ke­ző vevő­i­nek annak érde­ké­ben, hogy a vétel­árat oda utal­ják. A vád­lott a becsa­pott vevő­i­től érke­ző, nagyobb össze­gek jóvá­írá­sa­kor a kisebb érté­kű ter­mé­ket hir­de­tők­nek utóbb téves uta­lás­ra hivat­ko­zott és rávet­te őket arra, hogy a kifi­ze­tett áru átadá­sa­kor a „túl­fi­ze­tést” is adják oda neki kész­pénz­ben. Saját hir­de­té­se­i­nek vevői pedig áru és pénz hiá­nyá­ban hop­pon maradtak.

Néhány eset­ben nem jött be a szá­mí­tá­sa, mert a cse­ké­lyebb érté­kű ter­mé­ket hir­de­tő eladó a túl­fi­ze­tést ész­lel­ve az össze­get vissza­utal­ta a küldő fél – való­já­ban a vád­lott áldo­za­tá­ul esett vevő­je­lölt – bank­szám­lá­já­ra. Elő­for­dult, hogy a trükk­be tud­tán kívül bevont hir­de­tő meg­ta­gad­ta a „téves uta­lás” össze­gé­nek kész­pénz­ben való vissza­jut­ta­tá­sát, ennek köszön­he­tő­en azt a szám­lá­ján a nyo­mo­zók le tud­ták fog­lal­ni és a sér­tett vissza­kap­ta a pénzét.

Össze­sen har­min­can estek a vád­lott áldo­za­tá­ul, több­sé­gük kérte a kárá­nak megtérítését. 

Az ügyész­ség a fér­fit üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett csa­lás bűn­tet­té­vel és sze­mé­lyes adat­tal vissza­élés vét­sé­gé­vel vádol­ja és ezért vele szem­ben bör­tön­bün­te­tés kisza­bá­sát indítványozza.

Bűnös­sé­gé­ről a Kecs­ke­mé­ti Járás­bí­ró­ság fog dönteni.

A fotó­kon a sér­tet­tek által a csa­ló­val foly­ta­tott üze­net­vál­tás látható.