Nyomozást rendelt el az ügyészség egy székelyföldi magyar család interneten közzétett családi fotója ügyében

Az üggyel kap­cso­lat­ban érke­zett fel­je­len­tés sze­rint isme­ret­len sze­mély a válasz­tá­si kam­pány­hoz kap­cso­ló­dó­an jogo­su­lat­la­nul tette közzé egy erdé­lyi magyar csa­lád fotó­ját az egyik közös­sé­gi olda­lon úgy, hogy a fotó mellé a csa­lá­dot hát­rá­nyo­san érin­tő, valót­lan tar­tal­mú bejegy­zé­se­ket fűzött.

A fel­je­len­tés sze­rint isme­ret­len sze­mély egy inter­ne­tes közös­sé­gi olda­lon köz­zé­tett egy olyan valót­lan tar­tal­mú bejegy­zést, amely lénye­gét tekint­ve arról szólt, hogy egy Erdély­ben élő csa­lád, akik soha, még rövid ideig sem éltek Magyar­or­szá­gon, elmen­nek sza­vaz­ni a 2018-as válasz­tá­son csak azért, hogy tovább­ra is kap­ja­nak pénzt a magyar kormánytól. 

Az isme­ret­len sze­mély a bejegy­zés­hez fel­öl­tött egy fotót is egy csa­lád­ról azzal a szö­veg­gel, hogy ez az a hatá­ron túli csa­lád, amely­ről a bejegy­zés­ben szó van, egy­út­tal arra buz­dít, hogy min­den olyan fel­hasz­ná­ló ossza meg ezt a képet, aki­nek elege van a „sza­va­zat­vá­sár­lás­ból”.

A fel­je­len­tés ada­tai sze­rint a bejegy­zés­hez fel­töl­tött fotón egy Erdély­ben élő pan­zió­tu­laj­do­nos és csa­lád­ja sze­re­pel, a köz­zé­tett fény­kép mellé fűzött bejegy­zés pedig róluk valót­lan ténye­ket állít. Az érin­tet­tek nem adták hoz­zá­já­ru­lá­su­kat a fotó köz­zé­té­te­lé­hez, arra a tud­tu­kon kívül került sor. A fotót és az ahhoz kap­cso­ló­dó valót­lan bejegy­zést több ezren meg­osz­tot­ták, illet­ve a köz­zé­té­tel után a csa­lád gya­láz­ko­dó üze­ne­te­ket kapott.

A Buda­pes­ti V. és XIII. Kerü­le­ti Ügyész­ség a fel­je­len­tés­ben fog­lalt ada­to­kat érté­kel­te, és meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a fény­kép fel­hasz­ná­lá­sa, köz­zé­té­te­le kap­csán a sze­mé­lyes adat­tal vissza­élés vét­sé­gé­nek gya­nú­ja meg­ál­la­pít­ha­tó, ezért a nyo­mo­zást elrendelte.

A nyo­mo­zás tel­je­sí­té­sé­vel a kerü­le­ti ügyész­ség a Buda­pes­ti Rendőr-főkapitányságot bízta meg.