A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati eljárásban indítványozta a vádlott bűnösségének kimondását sanyargatással elkövetett kényszermunka bűntettében is, emellett a büntetésének számottevő súlyosítását kérte.
A vádlottat korábban a törvényszék – a Debreceni Ítélőtábla által helybenhagyott határozatával - életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt mint különös visszaesőt 8 év börtönre ítélte.
A vádlott a legsúlyosabb erőszakos bűncselekményét egy sérülékeny személyiségű fiatal nő sérelmére követte el, aki 7 éven át élt a háztartásában. A rokoni támasz nélküli sértett befolyásolhatóságát kihasználva sanyargatással kényszerítette a ház körüli munkák elvégzésére. Rendszeresen ököllel, bottal ütlegelte, rúgdosta, haját rángatta, sőt - ha elégedetlen volt a munkájával - emberi méltóságában is súlyosan megalázta. Előfordult, arra kényszerítette őt, hogy fejére vödröt húzva reggeltől-estig a kapu mellett álljon, ahonnan nem mozdulhatott. Egy forró nyári napon arra utasította, hogy a ház udvarán téli ruházatban órák hosszat álljon, míg össze nem esik, télen pedig hiányosan öltözve kellett havat lapátolnia. A vádlott rendszeresen szidalmazta és gúnyolta a sértettet, aki télen fűtetlen helyiségben kényszerült aludni. Egy februári napon bottal eszméletlenre verte, a sértett kihűlés és sérülései miatt életveszélyes állapotba került, életét az orvosi beavatkozás mentette meg.
A vádirat tartalmazta ugyan a kényszermunka és a kíméletlen bánásmód tényét, a bíróságok azonban a vádlott bűnösségét emiatt nem állapították meg.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a jogerős bírósági határozatok ellen a Kúriához fordult felülvizsgálati indítvánnyal, amelyben a vádlott bűnösségének kényszermunka bűntettben történő kimondását, és büntetésének jelentős súlyosítását kezdeményezte.