Több mint 60 millióval károsította meg munkaadóját egy banki alkalmazott Kecskeméten

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség infor­má­ci­ós rend­szer fel­hasz­ná­lá­sá­val elkö­ve­tett csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mény miatt vádat emelt egy 37 éves kecs­ke­mé­ti férfi ellen, aki 2016 őszén banki tanács­adó­ként több mint 60 mil­lió forin­tot csalt ki a saját bank­já­tól, majd a meg­szer­zett pénzt pénz­mo­sás útján akar­ta „lega­li­zál­ni”.

A 37 éves vád­lott 2016 júli­u­sá­tól az egyik bank kecs­ke­mé­ti fiók­já­ban dol­go­zott tanács­adó­ként. Fel­ada­tai közé tar­to­zott az ügy­fe­lek bank­szám­lá­i­val kap­cso­la­tos ügy­in­té­zés, és a szám­lák­ra tör­té­nő be- és kifi­ze­té­sek inté­zé­se is.

A vád­lott 2016 októ­be­ré­ben és novem­be­ré­ben a beosz­tá­sá­val vissza­él­ve, és a bank ellen­őr­ző rend­sze­re­it kijátsz­va, három ügy­fél szám­lá­i­ra több alka­lom­mal köny­velt le nagy össze­gű kész­pénz befi­ze­té­se­ket, ame­lyek­hez azon­ban tény­le­ges befi­ze­tés nem tár­sult, és amely tranz­ak­ci­ók­ról a szám­lák tulaj­do­no­sai nem is tud­tak. Ezután a vád­lott rövid időn belül az ügy­fe­lek szám­lá­i­ra leköny­velt össze­ge­ket egy inter­ne­tes fize­té­si rend­sze­ren keresz­tül bank­kár­tyá­val elutalta.

Azért, hogy a tet­tét lep­lez­ze, a vád­lott az uta­lá­sok után még aznap a fik­tív kész­pénz befi­ze­té­se­ket sztor­nóz­ta a bank rend­sze­ré­ben, ami miatt a szám­lá­kon nega­tív egyen­leg kelet­ke­zett, de a nap végi zárás­kor nem volt hiány a pénz­tár­ban. Ezen kívül 2016 novem­be­ré­ben, egy negye­dik ügy­fél több mint 2.300.000 forin­tos banki betét­jét az ügy­fél tudta és bele­egye­zé­se nél­kül fel­tör­te, majd átutal­ta egyik isme­rő­se szám­lá­já­ra, ami való­já­ban a vád­lott irá­nyí­tá­sa alatt állt.

Az ügy­fe­lek közül ket­ten – aki­ket a vád­lott koráb­bi kül­föl­di mun­ka­vég­zé­se során ismert meg – azt sem tud­ták, hogy a vád­lott szám­lát nyi­tott nekik a bank­nál. A csa­lás lelep­le­zé­se után a bank a vád­lott mun­ka­vi­szo­nyát 2016 novem­be­ré­ben meg­szün­tet­te. Mivel a bank az érin­tett ügy­fe­le­ket kár­ta­la­ní­tot­ta, a vád­lott e cse­lek­mé­nye­i­vel a bank­nak jog­ta­lan haszon­szer­zés végett több mint 60 mil­lió forint kárt oko­zott, ami a nyo­mo­zás során nem térült meg.

A vád­lott a csa­lás­sal szer­zett pénz ere­de­té­nek lep­le­zé­se végett a meg­szer­zett össze­ge­ket inter­ne­tes fize­té­si rend­sze­ren keresz­tül olyan szám­lák­ra utal­ta, ame­lyek a bűn­cse­lek­mény­ről nem tudó isme­rő­se nevén vol­tak, de való­já­ban a vád­lott ren­del­ke­zett velük. Ezen kívül a csa­lás­sal szer­zett pénzt a vád­lott az uta­lá­sok során „össze­ke­ver­te” legá­lis úton szer­zett össze­gek­kel, vala­mint inter­ne­tes sze­ren­cse­já­ték­ra költötte.

A bün­te­tett elő­éle­tű vád­lott letar­tóz­ta­tás­ban várja a tár­gya­lást. Őt a főügyész­ség üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett, külö­nö­sen nagy kárt okozó infor­má­ci­ós rend­szer fel­hasz­ná­lá­sá­val elkö­ve­tett csa­lás bűn­tet­té­vel és minő­sí­tett pénz­mo­sás bűn­tet­té­vel vádol­ja. Az ügyész­ség vég­re­haj­tan­dó bör­tön, vala­mint köz­ügyek­től és fog­lal­ko­zás­tól eltil­tás kisza­bá­sát indít­vá­nyoz­ta a vád­lot­tal szem­ben, aki­nek a bűnös­sé­gé­ről a Kecs­ke­mé­ti Tör­vény­szék fog dönteni.