Főoldal » Hírek » Újabb pert nyert az ügyészség – a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

Az ügyész­ség ismét sike­re­sen perel­te az egyik orszá­gos franchise-hálózat újabb ingat­lan­köz­ve­tí­tő tag­ját.

Az ingat­lan­köz­ve­tí­tés célja az ingat­lan sike­res érté­ke­sí­té­se vagy bér­be­adá­sa, ezért ha az ingat­lan­köz­ve­tí­tő pusz­tán hir­de­ti az ingat­lant, és csak érdek­lő­dő­ket, poten­ci­á­lis vevő­ket hoz, azzal a szer­ző­dést még nem tel­je­sí­tet­te. Juta­lék­ra nem tart­hat igényt addig, amíg a fogyasz­tó az adás­vé­te­li vagy bér­le­ti szer­ző­dést meg nem köti. Tisz­tes­ség­te­len tehát, ha az ingat­lan­köz­ve­tí­tő a sike­res köz­ve­tí­tés­től füg­get­le­nül, és annak elle­né­re kéri a juta­lé­kát, hogy meg­fe­le­lő vevőt vagy bér­lőt tény­le­ge­sen nem köz­ve­tít.

Kizá­ró­la­gos szer­ző­dé­sek ese­tén az ingat­lan­köz­ve­tí­tő díj­ked­vez­ményt ad a fogyasz­tó­nak, aki cse­ré­be vál­lal­ja, hogy ingat­la­nát nem hir­de­ti, más ingat­lan­köz­ve­tí­tő­nek meg­bí­zást nem ad. E ked­vez­mény­hez tár­su­ló több­let­szol­gál­ta­tá­sok „ren­del­ke­zés­re tar­tá­sá­nak” díjá­ról, a fel­me­rü­lő „eset­le­ges” költ­sé­gek fede­ze­té­ről ren­del­ke­ző kikö­té­sek mögött azon­ban tény­le­ges szol­gál­ta­tás nincs, a szer­ző­dés sze­rint annak csu­pán a lehe­tő­sé­ge biz­to­sí­tott. Ez pedig tisz­tes­ség­te­len, mivel a fogyasz­tót – áta­lány­té­rí­tés for­má­já­ban – abban az eset­ben is fize­tés­re köte­le­zi, ha a vál­lal­ko­zás nem tel­je­sí­ti a szer­ző­dést. Itt tehát nem csak arról van szó, hogy az ingat­lan­köz­ve­tí­tő iroda nem végez sike­res köz­ve­tí­tői tevé­keny­sé­get, azaz az ingat­lant meg­vá­sá­rol­ni képes vevőt nem mutat fel, hanem a több­let­szol­gál­ta­tá­sok tekin­te­té­ben sem nyújt sem­mi­lyen továb­bi szol­gál­ta­tást, annak csu­pán lehe­tő­sé­gét kíván­ja meg­fi­zet­tet­ni fogyasz­tó­val.

Ismét meg­ál­la­pí­tást nyert, hogy ha az eladó bánat­pénz­re, vagy a fog­la­ló­ra válik jogo­sult­tá, ez kizá­ró­lag a fogyasz­tó kár­ta­la­ní­tá­sá­ra, illet­ve arra szol­gál, hogy a szer­ző­dés meg­kö­té­sé­nek vagy tel­je­sí­té­sé­nek elma­ra­dá­sá­ból eredő vesz­te­sé­gét csök­kent­se. A vevő vissza­lé­pé­se, vagy a már meg­kö­tött szer­ző­dés tel­je­sí­té­sé­nek elma­ra­dá­sa idő- és anya­gi vesz­te­ség­gel jár­hat, ennek a kom­pen­zá­lá­sá­ra szol­gál a  fog­la­ló vagy a bánat­pénz. Ebből a pénz­ből az ingat­lan­köz­ve­tí­tő része­se­dé­se indo­ko­lat­lan és egy­ben a jóhi­sze­mű­ség és tisz­tes­ség köve­tel­mé­nyé­vel ellen­té­tes.

A bíró­ság íté­le­te sze­rint tisz­tes­ség­te­len az eladót abban az eset­ben is díj­fi­ze­tés­re köte­lez­ni, amennyi­ben szá­má­ra a véte­li aján­lat nem elfo­gad­ha­tó. Az ügyész helye­sen utalt arra is, hogy jelen­tő­sé­ge van annak, hogy a véte­li aján­lat vissza­uta­sí­tá­sa a fogyasz­tó­nak felróható-e, vagy volt-e arra ala­pos oka. Ezek vizs­gá­la­ta nél­kül a táma­dott ren­del­ke­zés tisz­tes­ség­te­len.

A másod­fo­kú bíró­ság a fogyasz­tó fel­mon­dá­si jogá­nak kizá­rá­sát, mint a Ptk-tól elté­rő, fogyasz­tói jogot csor­bí­tó fel­té­telt sem­mis­nek talál­ta, ami­nek az a jog­kö­vet­kez­mé­nye, hogy arra jogo­sult­sá­got ala­pí­ta­ni és a szer­ző­dés tel­je­sí­té­sét köve­tel­ni nem lehet.

Az eljá­ró bíró­sá­gok egye­bek­ben ismét rög­zí­tet­ték, hogy az ügyész­nek Ptk-n ala­pu­ló per­in­dí­tá­si joga van a tisz­tes­ség­te­len kikö­té­sek meg­tá­ma­dá­sá­ra, amit tehát hiá­ba­va­ló vitat­ni, miként azt is, hogy a per­be­li kikö­té­sek álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­tel­nek minő­sül­nek. Ezen az sem vál­toz­tat, ha a blan­ket­tán fel­tün­te­tés­re kerül, hogy az abban fog­lal­ta­kat a felek rész­le­te­sen meg­tár­gyal­ták, illet­ve azok­tól a fogyasz­tó eltér­het.