Ugrás a tartalomra
Főoldal » Archív » Vádemelés egy 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó adócsaló bűnszervezettel szemben

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett, külö­nö­sen jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt 23 vád­lot­tal – közü­lük 14-gyel mint bűn­szer­ve­zet tag­já­val - szem­ben emelt vádat.

A vád­lot­tak közül 14-en 2015-2016. évben egy olyan bűn­szer­ve­zet tag­ja­i­ként jár­tak el, amely­nek célja a köz­pon­ti költ­ség­ve­tés­ből szár­ma­zó pénz­esz­kö­zök jog­ta­lan meg­szer­zé­se volt. E tevé­keny­sé­gük­höz a vád­lot­tak szá­mos, az ország külön­bö­ző tele­pü­lé­se­in szék­hellyel ren­del­ke­ző gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­got fel­hasz­nál­tak, ame­lyek nevé­ben az Euró­pai Unió vala­mely tag­ál­la­má­ból - jel­lem­ző­en Szlo­vá­ki­á­ból, Cseh­or­szág­ból, Romá­ni­á­ból és Len­gyel­or­szág­ból - szár­ma­zó kávé, cukor, cso­ko­lá­dé és ener­gia­ital keres­ke­del­mé­vel foglalkoztak.

A közös­sé­gi beszer­zé­sek érde­ké­ben a vád­lot­tak olyan cége­ket ala­pí­tot­tak, ame­lyek szá­mos eset­ben egyéb gaz­da­sá­gi tevé­keny­sé­get nem is végez­tek. A cég­nyil­ván­tar­tás sze­rin­ti, magyar­or­szá­gi lakó­hellyel nem ren­del­ke­ző, kül­föl­di állam­pol­gár­sá­gú veze­tő­jük egy­ál­ta­lán nem is tudott a céget érin­tő adó­el­ke­rü­lő keres­ke­del­mi tevé­keny­ség­ről, vagy ha tudott arról, csu­pán nevét adta ahhoz, tény­le­ge­sen a gaz­da­sá­gi ese­mé­nyek szer­ve­zé­sé­ben, lebo­nyo­lí­tá­sá­ban, a szám­lá­zás­ban nem vett részt. E cége­ket a vád­lot­tak időről-időre vál­tot­ták, lecse­rél­ték, ille­tő­leg az egyes tár­sa­sá­go­kon belül is több alka­lom­mal haj­tot­tak végre ügy­ve­ze­tő váltást.

A vád­dal érin­tett közös­sé­gi beszer­ző, bel­föl­di tovább­ér­té­ke­sí­tő vagy a ter­mé­ke­ket végül fel­hasz­ná­ló cégek szá­má­ra a cég­lán­co­la­tok kiala­kí­tá­sa a ked­ve­ző adó­zá­si pozí­ció eléré­se cél­já­ból volt jelen­tős, hiszen így a lán­co­lat­ban köz­vet­le­nül alat­tuk elhe­lyez­ke­dő gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok által kibo­csá­tott - fik­tív­nek minő­sü­lő - szám­lák­nak köny­ve­lés­ben való fel­hasz­ná­lá­sá­val a szám­lák álta­lá­nos for­gal­mi adó-tartalmát levo­nás­ba helyezhették.

A ter­mé­ke­ket az Euró­pai Közös­sé­gek terü­le­té­ről meg­szer­ző és a beho­za­talt „papí­ron” végző gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok az első bel­föl­di for­ga­lom­ba hoza­tal során fel­me­rü­lő álta­lá­nos for­gal­mi adó össze­gét nem fizet­ték meg, így összes­sé­gé­ben a be nem fize­tett álta­lá­nos for­gal­mi adó­nak a cég­lán­co­lat tete­jén elhe­lyez­ke­dő tár­sa­sá­gok álta­li levo­nás­ba helye­zé­sé­vel vagy vissza­igény­lé­sé­vel a vád­lot­tak vagyo­ni hát­rányt okoz­tak az álla­mi költségvetésnek.

A fik­tív szám­lá­kat össze­sen öt ún. haszon­hú­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság hasz­nál­ta fel köny­ve­lé­sé­ben és adó­be­val­lá­sa­i­ban, ezek közül egy kecs­ke­mé­ti, egy deb­re­ce­ni, kettő sáros­pa­ta­ki és egy sátor­al­ja­új­he­lyi szék­hellyel rendelkezett.

A közös­sé­gi beszer­zé­se­ket papí­ron elvég­ző, majd a bel­föl­di for­ga­lom­ba árut bocsá­tó tár­sa­sá­gok irá­nyí­tá­sa, az áru továb­bí­tá­sá­nak meg­szer­ve­zé­se, a szám­lá­zás, a banki ügy­in­té­zés tény­le­ge­sen a bűn­szer­ve­ze­tet alko­tó 14 vád­lott kezé­ben össz­pon­to­sult. A bűn­szer­ve­zet által oko­zott vagyo­ni hát­rány eléri a három­mil­li­árd forintot.

Az ügyész­ség a bűn­szer­ve­zet 14 tag­já­val szem­ben fegy­ház­bün­te­tés kisza­bá­sát, köz­ügyek­től eltil­tást és vagyon­el­kob­zást indít­vá­nyo­zott, a többi vád­lot­tal szem­ben jel­lem­ző­en bör­tön­bün­te­tés­re, öt vád­lott ese­té­ben a vég­re­haj­tás fel­füg­gesz­té­sé­re tett indít­ványt. Az eljá­rás­sal érin­tett gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok közül három ese­té­ben a jogi sze­mély meg­szün­te­té­sét, hét eset­ben pénz­bír­ság kisza­bá­sát indít­vá­nyoz­ta az ügyész­ség. A vád­lot­tak bűnös­sé­gé­ről a Kecs­ke­mé­ti Tör­vény­szék fog dönteni.