Főoldal » Archív » A magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán

Az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal (OLAF) eddi­gi össze­sen 38 igaz­ság­ügyi aján­lá­sa, 4 jel­zé­se és 1 záró­je­len­té­se nyo­mán min­den eset­ben elren­delt nyo­mo­zá­sok ered­mé­nye – a vádak és a meg­szün­te­té­sek jelen­le­gi 52,4%-os ará­nya – meg­ha­lad­ja a 42%-os uniós átla­got.

Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész Inge­borg Gräß­le asszony­nak, az Euró­pai Par­la­ment Költ­ség­ve­té­si Ellen­őr­ző Bizott­sá­ga elnö­ké­nek 2018. már­ci­us 22-én írt leve­lé­ben össze­fog­lal­ta az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sai nyo­mán indult bün­te­tő­ügye­ket és azok addi­gi ered­mé­nye­it.

A Leg­főbb Ügyész­ség ezen leve­let a hon­lap­ján is köz­zé­tet­te:

http://ugyeszseg.hu/dr-polt-peter-legfobb-ugyesz-levele-ingeborg-grasle-asszonynak-az-europai-parlament-koltsegvetesi-ellenorzo-bizottsaga-elnokenek/

A leg­főbb ügyé­szi tájé­koz­ta­tás óta az OLAF ügyek tekin­te­té­ben az aláb­bi vál­to­zá­sok tör­tén­tek.

Lénye­ges jog­sza­bá­lyi vál­to­zás­ként, elöl­já­ró­ban fel­hív­juk a figyel­met arra, hogy a 2018. júli­us 1. nap­ján hatály­ba lépett új Bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény új nyo­mo­zá­si struk­tú­rát hatá­ro­zott meg, mely sze­rint a nyo­mo­zás két fő sza­kasz­ra osz­lik: a fel­de­rí­tés­re és a vizs­gá­lat­ra. A nyo­mo­zás két sza­ka­sza közöt­ti válasz­vo­na­lat a gya­nú­sí­tott kihall­ga­tá­sa jelen­ti.

A nyo­mo­zás fel­de­rí­té­si sza­ka­szá­ban a nyo­mo­zó ható­ság tel­jes önál­ló­ság­gal – egy­ben önál­ló fele­lős­ség­gel – ren­del­ke­zik.

Az Inge­borg Gräß­le asszony­nak írt tájé­koz­ta­tó levél­ben rész­le­te­zett ügyek közül, a vesz­te­ge­tés bűn­tet­te miatt a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség előtt a 4-es metró beru­há­zá­sá­val kap­cso­lat­ban fel­me­rült vesz­te­ge­tés bűn­tet­te miatt folya­mat­ban lévő ügy­ben a gya­nú­sí­tot­tak száma 5-re nőtt. A nyo­mo­zás jelen­leg is folya­mat­ban van.

A már­ci­us 22-ei tájé­koz­ta­tó levél óta két új OLAF aján­lás érke­zett a Leg­főbb Ügyész­ség­hez.

Ahogy az OLAF vala­mennyi igaz­ság­ügyi aján­lá­sá­nál, ezen két új aján­lás ese­té­ben is érde­mi intéz­ke­dés – a nyo­mo­zás elren­de­lé­se vagy az aján­lás folya­mat­ban lévő nyo­mo­zás­ban tör­té­nő érté­ke­lé­se – tör­tént.

  1. Az Orszá­gos Roma Önkor­mány­zat „Híd a munka vilá­gá­ba” prog­ram­ja ügyé­ben tett aján­lás a már folya­mat­ban lévő, a NAV Bűn­ügyi Főigaz­ga­tó­ság Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főosz­tá­lya által költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­nek gya­nú­ja miatt foly­ta­tott nyo­mo­zás­ban kerül érté­ke­lés­re.
  2. A másik aján­lás egy köz­hasz­nú gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­got – amely egyes uniós ala­pok­hoz kap­cso­ló­dó prog­ra­mok kije­lölt köz­re­mű­kö­dő szer­ve­ze­te­ként műkö­dött – érin­tő­en tárt fel olyan sza­bály­ta­lan­sá­go­kat, amely költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te gya­nú­já­ra utalt. Ezen aján­lás nyo­mán a Fővá­ro­si Főügyész­ség 2018. augusz­tus 17. nap­ján nyo­mo­zást ren­delt el költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­nek gya­nú­ja miatt. A főügyész­ség a NAV Bűn­ügyi Főigaz­ga­tó­ság Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főosz­tá­lyát bízta meg a nyo­mo­zás lefoly­ta­tá­sá­val.

Mind­két nyo­mo­zás fel­de­rí­té­si szak­ban van jelen­leg.

2018. már­ci­us 22. óta az ügyész­ség egy OLAF aján­lás nyo­mán indult nyo­mo­zás ered­mé­nye­ként emelt vádat. Egy továb­bi ügy­ben fel­té­te­les ügyé­szi fel­füg­gesz­tés­ről hatá­ro­zott.

Két fel­de­rí­té­si szak­ban lévő ügy­ben pedig a nyo­mo­zó ható­ság nyo­mo­zást meg­szün­te­tő hatá­ro­za­tot hozott.

A 2018. már­ci­us 22. óta befe­je­zett ügyek­ről: 

1. Az OLAF 2016. júli­us 14-én kelt igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyész­ség által elren­delt és a NAV Észak-alföldi Bűn­ügyi Igaz­ga­tó­sá­ga által lefoly­ta­tott nyo­mo­zást köve­tő­en, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyész­ség 2018. novem­ber 15. nap­ján, a Nyír­egy­há­zi Tör­vény­szék előtt három sze­méllyel szem­ben emelt vádat külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mény miatt.

A vád­ira­tá­nak lénye­ge sze­rint egy megye­be­li céget veze­tett az a nő, aki egyé­ni vál­lal­ko­zó lánya­i­val elha­tá­roz­ta, hogy a gyü­mölcs­ter­mesz­tés­sel fog­lal­ko­zó vál­lal­ko­zá­suk kor­sze­rű­sí­té­sé­hez euró­pai uniós, illet­ve magyar álla­mi támo­ga­tás fel­hasz­ná­lá­sá­val hűtő­há­za­kat épí­te­nek. A jog­sza­bály sze­rint a támo­ga­tás csak akkor adha­tó, ha leg­alább a beru­há­zás 55%-át kite­vő önerő­vel ren­del­ke­zik a pályá­zó. Csak­hogy tőké­je a két lány­nak nem volt, ezért édes­any­juk­kal közö­sen úgy dön­töt­tek, hogy az épít­ke­zés kivi­te­le­ző­je az anya cége lesz, és papí­ron jelen­tő­sen túl­áraz­zák a beru­há­zást, ezzel azt a lát­sza­tot kel­tik, hogy ren­del­kez­nek a szük­sé­ges önerő­vel. Való­já­ban kizá­ró­lag a támo­ga­tás­ból akar­ták a hűtő­há­za­kat fel­épí­te­ni.

Az épít­ke­zés­hez az édes­anya cége alvál­lal­ko­zó­kat vont be, akik el is végez­tek min­den fel­ada­tot, majd ezt a mun­kát az anyu­ka több mint két­sze­res áron tovább szám­láz­ta a lánya­i­nak. Így a vád­lot­tak a támo­ga­tá­si kérel­mek­ben úgy mutat­ták be a beru­há­zást, mint­ha az 700 mil­lió forint­ba került volna, noha a tény­le­ges beke­rü­lé­si költ­ség csu­pán ennek alig fele volt.

A támo­ga­tást folyó­sí­tó ható­sá­got ilyen módon meg­té­veszt­ve a vád­lot­tak 306 mil­lió forin­tot sze­rez­tek meg jogo­su­lat­la­nul, mely­nek nagyobb része az Euró­pai Uni­ó­tól, kisebb része a Magyar Állam­tól szár­ma­zik.

2. Az OLAF 2016. júni­us 13. nap­ján kelt igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán, a Buda­pes­ti IX. kerü­le­ti Ügyész­ség által költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te gya­nú­ja miatt elren­delt és a NAV Közép-magyarországi Bűn­ügyi Igaz­ga­tó­ság által lefoly­ta­tott nyo­mo­zást köve­tő­en, a Fővá­ro­si Főügyész­ség a 2018. szep­tem­ber 26. nap­ján kelt hatá­ro­za­tá­val az ügy­ben kihall­ga­tott gya­nú­sí­tot­tal szem­ben a bün­te­tő­el­já­rást 2 év 6 hónap idő­tar­tam­ra fel­té­te­le­sen fel­füg­gesz­tet­te.

Az ügy­ben sze­rep­lő gya­nú­sí­tott 2004. júni­u­sa és 2015. szep­tem­be­re között a brüssze­li szék­he­lyű Euró­pai Gaz­da­sá­gi és Szo­ci­á­lis Bizott­ság magyar pót­tag­ja volt. Ez idő alatt jogo­sult volt – iga­zolt uta­zá­si doku­men­tu­mok bemu­ta­tá­sá­val – a buda­pes­ti lakó­he­lye és Brüsszel közöt­ti tény­le­ges uta­zá­si költ­sé­ge­i­nek meg­té­rít­te­té­sé­re, vala­mint áta­lány össze­gű uta­zá­si jut­ta­tás­ra.

A gya­nú­sí­tott Brüsszel­ben a bizott­ság ügy­in­té­ző­jé­nek az úti­költ­ség elszá­mo­lá­sa­kor rend­sze­re­sen hamis beszál­ló­kár­tyát, elekt­ro­ni­kus jegyet csa­tolt be. A hamis uta­zá­si ira­tok­kal, az uniós szer­ve­zet kifi­ze­tő­he­lyét meg­té­veszt­ve, 2011. és 2013. év között a részé­re kiutalt költ­ség­té­rí­té­sek­kel össze­sen 1.182.361,- Ft vagyo­ni hát­rányt oko­zott az Euró­pai Unió költ­ség­ve­té­sé­nek.

A gya­nú­sí­tott a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét beis­mer­te, az oko­zott vagyo­ni hát­rányt meg­té­rí­tet­te, egy­ben önként vál­lal­ta továb­bi 250.000.- forint meg­fi­ze­té­sét kari­ta­tív célra.

Az eljá­rás fel­té­te­les ügyé­szi fel­füg­gesz­té­se a bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség meg­ál­la­pí­tá­sát jelen­ti. Az új Be. sze­rint az ügyész fel­füg­geszt­he­ti az eljá­rást, ha a gya­nú­sí­tott jövő­be­ni maga­tar­tá­sá­ra tekin­tet­tel az eljá­rás meg­szün­te­té­se vár­ha­tó. A fel­té­te­les ügyé­szi fel­füg­gesz­tés­nek akkor van helye, ha az eljá­rás olyan bűn­cse­lek­mény miatt van folya­mat­ban, amely­re a tör­vény három­évi – külö­nös mél­tány­lást érdem­lő eset­ben ötévi – sza­bad­ság­vesz­tés­nél nem súlyo­sabb bün­te­tés kisza­bá­sát ren­de­li, és a bűn­cse­lek­mény jel­le­gé­re, az elkö­ve­tés mód­já­ra és a gya­nú­sí­tott sze­mé­lyé­re tekin­tet­tel a fel­té­te­les ügyé­szi fel­füg­gesz­tés­től a gya­nú­sí­tott maga­tar­tá­sá­nak ked­ve­ző vál­to­zá­sa vár­ha­tó. Amennyi­ben a gya­nú­sí­tott az elő­írt köte­le­zett­sé­gét nem tel­je­sí­ti, vagy ha a fel­füg­gesz­tés idő­tar­ta­ma alatt elkö­ve­tett szán­dé­kos bűn­cse­lek­mény miatt gya­nú­sí­tott­ként hall­gat­ják ki, a fel­füg­gesz­tett bün­te­tő­el­já­rást foly­tat­ni kell vele szem­ben.

3. Az OLAF magyar­or­szá­gi köz­vi­lá­gí­tá­si pro­jek­tek­kel kap­cso­la­tos 2017. decem­ber 22-én kelt aján­lá­sát 2018. janu­ár 8. nap­ján kapta meg a Leg­főbb Ügyész­ség. A Leg­főbb Ügyész­ség az aján­lást az eljá­rás­ra hatás­kör­rel és ille­té­kes­ség­gel ren­del­ke­ző Pest Megyei Főügyész­ség­nek továb­bí­tot­ta, amely az ügy­ben 2018. janu­ár 22. nap­ján nyo­mo­zást ren­delt el, külö­nö­sen jelen­tős érték­re elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt.

A nyo­mo­zást a Készen­lé­ti Rend­őr­ség Nem­ze­ti Nyo­mo­zó Iroda foly­tat­ta. Az új Be sze­rin­ti fel­de­rí­té­si szak­ban lévő eljá­rást a Nem­ze­ti Nyo­mo­zó Iroda a 2018. októ­ber 26. nap­ján kelt hatá­ro­za­tá­val bűn­cse­lek­mény hiá­nyá­ban meg­szün­tet­te.

4. Az OLAF 2015. júni­us 12. nap­ján kelt igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán, a Fővá­ro­si Főügyész­ség külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te gya­nú­ja miatt 2015. júli­us 6. nap­ján ren­delt el nyo­mo­zást, amely­nek tel­je­sí­té­sé­vel a NAV Bűn­ügyi Főigaz­ga­tó­ság Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főosz­tá­lyát bízta meg. A nyo­mo­zás tele­pü­lé­si önkor­mány­za­tok épí­té­si beru­há­zá­sa­i­val és köz­be­szer­zé­si tanács­adá­sa­i­val kap­cso­lat­ban folyt. A NAV Bűn­ügyi Főigaz­ga­tó­ság Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főosz­tá­lya a 2018. júni­us 29. nap­ján kelt hatá­ro­za­tá­val a nyo­mo­zást meg­szün­tet­te, mert a nyo­mo­zás ada­tai alap­ján bűn­cse­lek­mény nem volt meg­ál­la­pít­ha­tó.

Az OLAF, mint Euró­pai Uniós szer­ve­zet fel­ada­ta az EU pénz­ügyi érde­ke­i­nek védel­me. Az OLAF e kör­ben köz­igaz­ga­tá­si vizs­gá­la­tok vég­zé­sé­re jogo­sult. Az OLAF-nak bün­te­tő­ügyek lefoly­ta­tá­sá­ra, bűn­cse­lek­mény gya­nú­já­nak vizs­gá­la­tá­ra nincs hatás­kö­re. Nincs tehát nyo­mo­za­ti jog­kö­re. Bűn­cse­lek­mény gya­nú­já­nak fel­me­rü­lé­se ese­tén az ille­té­kes tag­ál­la­mi ható­ság­hoz kell for­dul­nia. Az OLAF vizs­gá­la­tai ered­mé­nyét, a záró­je­len­tést bűn­cse­lek­mény gya­nú­ja ese­tén az adott tag­ál­lam ügyész­sé­gé­nek küldi meg, és bün­te­tő­el­já­rás indí­tá­sá­ra irá­nyu­ló aján­lást tesz.

Az emlí­tett két új aján­lás­sal együtt, az OLAF 2012 óta össze­sen 38 igaz­ság­ügyi aján­lást (amely – a saját köz­igaz­ga­tá­si vizs­gá­la­tuk alap­ján – bűn­cse­lek­mény gya­nú­já­ra utalt) és 4 jel­zést (bűn­cse­lek­mény­re utaló ada­tok, ira­tok továb­bí­tá­sa – a bün­te­tő­el­já­rás indí­tá­sá­ra vonat­ko­zó aján­lás nél­kül) tett a Leg­főbb Ügyész­ség felé. Ezt meg­elő­ző­en, az OLAF-tól egy eset­ben, 2011-ben érke­zett záró­je­len­tés.

A magyar ügyész­ség – bár erre nincs tör­vé­nyi köte­le­zett­sé­ge – a min­dig köve­tett pro­to­koll sze­rint az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán vala­mennyi eset­ben elren­del­te a nyo­mo­zást, illet­ve amennyi­ben már folya­mat­ban volt a nyo­mo­zás, az OLAF aján­lá­sát a nyo­mo­zás ira­ta­i­hoz csa­tol­ták és abban érté­kel­ték.

Az eddi­gi össze­sen 10 vád­eme­lés nyo­mán eddig 2 jog­erős marasz­ta­ló és 1 nem jog­erős marasz­ta­ló íté­le­tet hozott a bíró­ság. Egy ügy­ben fel­té­te­les ügyé­szi fel­füg­gesz­tés­ről dön­tött az ügyész­ség, amely szin­tén a bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség meg­ál­la­pí­tá­sát jelen­ti. 10 ügy meg­szün­te­tés­sel zárult. Az összes többi ügy­ben jelen­leg is folya­mat­ban van a nyo­mo­zás.

Az OLAF aján­lá­sok, jel­zé­sek és záró­je­len­tés nyo­mán indult bün­te­tő­el­já­rá­sok ezen ered­mé­nye – a vádak, fel­té­te­les ügyé­szi fel­füg­gesz­tés és a meg­szün­te­té­sek jelen­le­gi 52,4%-os ará­nya – meg­ha­lad­ja az Uniós átla­got.

(A 2016. évi OLAF jelen­tés sze­rint az uniós átlag: 44%, míg a 2017-es jelen­tés sze­rint ugyan­ez 42%. Az OLAF 2017-es jelen­té­se sze­rint a vád­eme­lé­sek ará­nya pél­dá­ul Német­or­szág­ban 21%, Auszt­ri­á­ban 29%, Szlo­vá­ki­á­ban 18%, Romá­ni­á­ban 33%, Íror­szág­ban és Finn­or­szág­ban pedig 0%.)