Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) eddigi összesen 38 igazságügyi ajánlása, 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye – a vádak és a megszüntetések jelenlegi 52,4%-os aránya – meghaladja a 42%-os uniós átlagot.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész Ingeborg Gräßle asszonynak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének 2018. március 22-én írt levelében összefoglalta az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán indult büntetőügyeket és azok addigi eredményeit.

A Legfőbb Ügyészség ezen levelet a honlapján is közzétette:

http://ugyeszseg.hu/dr-polt-peter-legfobb-ugyesz-levele-ingeborg-grasle-asszonynak-az-europai-parlament-koltsegvetesi-ellenorzo-bizottsaga-elnokenek/

A legfőbb ügyészi tájékoztatás óta az OLAF ügyek tekintetében az alábbi változások történtek.

Lényeges jogszabályi változásként, elöljáróban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2018. július 1. napján hatályba lépett új Büntetőeljárási törvény új nyomozási struktúrát határozott meg, mely szerint a nyomozás két fő szakaszra oszlik: a felderítésre és a vizsgálatra. A nyomozás két szakasza közötti válaszvonalat a gyanúsított kihallgatása jelenti.

A nyomozás felderítési szakaszában a nyomozó hatóság teljes önállósággal – egyben önálló felelősséggel – rendelkezik.

Az Ingeborg Gräßle asszonynak írt tájékoztató levélben részletezett ügyek közül, a vesztegetés bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt a 4-es metró beruházásával kapcsolatban felmerült vesztegetés bűntette miatt folyamatban lévő ügyben a gyanúsítottak száma 5-re nőtt. A nyomozás jelenleg is folyamatban van.

A március 22-ei tájékoztató levél óta két új OLAF ajánlás érkezett a Legfőbb Ügyészséghez.

Ahogy az OLAF valamennyi igazságügyi ajánlásánál, ezen két új ajánlás esetében is érdemi intézkedés – a nyomozás elrendelése vagy az ajánlás folyamatban lévő nyomozásban történő értékelése – történt.

  1. Az Országos Roma Önkormányzat „Híd a munka világába” programja ügyében tett ajánlás a már folyamatban lévő, a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya által költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytatott nyomozásban kerül értékelésre.
  2. A másik ajánlás egy közhasznú gazdasági társaságot – amely egyes uniós alapokhoz kapcsolódó programok kijelölt közreműködő szervezeteként működött – érintően tárt fel olyan szabálytalanságokat, amely költségvetési csalás bűntette gyanújára utalt. Ezen ajánlás nyomán a Fővárosi Főügyészség 2018. augusztus 17. napján nyomozást rendelt el költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A főügyészség a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg a nyomozás lefolytatásával.

Mindkét nyomozás felderítési szakban van jelenleg.

2018. március 22. óta az ügyészség egy OLAF ajánlás nyomán indult nyomozás eredményeként emelt vádat. Egy további ügyben feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott.

Két felderítési szakban lévő ügyben pedig a nyomozó hatóság nyomozást megszüntető határozatot hozott.

A 2018. március 22. óta befejezett ügyekről: 

1. Az OLAF 2016. július 14-én kelt igazságügyi ajánlása nyomán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által elrendelt és a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága által lefolytatott nyomozást követően, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség 2018. november 15. napján, a Nyíregyházi Törvényszék előtt három személlyel szemben emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt.

A vádiratának lényege szerint egy megyebeli céget vezetett az a nő, aki egyéni vállalkozó lányaival elhatározta, hogy a gyümölcstermesztéssel foglalkozó vállalkozásuk korszerűsítéséhez európai uniós, illetve magyar állami támogatás felhasználásával hűtőházakat építenek. A jogszabály szerint a támogatás csak akkor adható, ha legalább a beruházás 55%-át kitevő önerővel rendelkezik a pályázó. Csakhogy tőkéje a két lánynak nem volt, ezért édesanyjukkal közösen úgy döntöttek, hogy az építkezés kivitelezője az anya cége lesz, és papíron jelentősen túlárazzák a beruházást, ezzel azt a látszatot keltik, hogy rendelkeznek a szükséges önerővel. Valójában kizárólag a támogatásból akarták a hűtőházakat felépíteni.

Az építkezéshez az édesanya cége alvállalkozókat vont be, akik el is végeztek minden feladatot, majd ezt a munkát az anyuka több mint kétszeres áron tovább számlázta a lányainak. Így a vádlottak a támogatási kérelmekben úgy mutatták be a beruházást, mintha az 700 millió forintba került volna, noha a tényleges bekerülési költség csupán ennek alig fele volt.

A támogatást folyósító hatóságot ilyen módon megtévesztve a vádlottak 306 millió forintot szereztek meg jogosulatlanul, melynek nagyobb része az Európai Uniótól, kisebb része a Magyar Államtól származik.

2. Az OLAF 2016. június 13. napján kelt igazságügyi ajánlása nyomán, a Budapesti IX. kerületi Ügyészség által költségvetési csalás bűntette gyanúja miatt elrendelt és a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóság által lefolytatott nyomozást követően, a Fővárosi Főügyészség a 2018. szeptember 26. napján kelt határozatával az ügyben kihallgatott gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást 2 év 6 hónap időtartamra feltételesen felfüggesztette.

Az ügyben szereplő gyanúsított 2004. júniusa és 2015. szeptembere között a brüsszeli székhelyű Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar póttagja volt. Ez idő alatt jogosult volt – igazolt utazási dokumentumok bemutatásával – a budapesti lakóhelye és Brüsszel közötti tényleges utazási költségeinek megtéríttetésére, valamint átalány összegű utazási juttatásra.

A gyanúsított Brüsszelben a bizottság ügyintézőjének az útiköltség elszámolásakor rendszeresen hamis beszállókártyát, elektronikus jegyet csatolt be. A hamis utazási iratokkal, az uniós szervezet kifizetőhelyét megtévesztve, 2011. és 2013. év között a részére kiutalt költségtérítésekkel összesen 1.182.361,- Ft vagyoni hátrányt okozott az Európai Unió költségvetésének.

A gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte, az okozott vagyoni hátrányt megtérítette, egyben önként vállalta további 250.000.- forint megfizetését karitatív célra.

Az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztése a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti. Az új Be. szerint az ügyész felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható. A feltételes ügyészi felfüggesztésnek akkor van helye, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelyre a törvény háromévi – különös méltánylást érdemlő esetben ötévi – szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, és a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a gyanúsított magatartásának kedvező változása várható. Amennyiben a gyanúsított az előírt kötelezettségét nem teljesíti, vagy ha a felfüggesztés időtartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatják ki, a felfüggesztett büntetőeljárást folytatni kell vele szemben.

3. Az OLAF magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos 2017. december 22-én kelt ajánlását 2018. január 8. napján kapta meg a Legfőbb Ügyészség. A Legfőbb Ügyészség az ajánlást az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest Megyei Főügyészségnek továbbította, amely az ügyben 2018. január 22. napján nyomozást rendelt el, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.

A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta. Az új Be szerinti felderítési szakban lévő eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda a 2018. október 26. napján kelt határozatával bűncselekmény hiányában megszüntette.

4. Az OLAF 2015. június 12. napján kelt igazságügyi ajánlása nyomán, a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette gyanúja miatt 2015. július 6. napján rendelt el nyomozást, amelynek teljesítésével a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg. A nyomozás települési önkormányzatok építési beruházásaival és közbeszerzési tanácsadásaival kapcsolatban folyt. A NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya a 2018. június 29. napján kelt határozatával a nyomozást megszüntette, mert a nyomozás adatai alapján bűncselekmény nem volt megállapítható.

Az OLAF, mint Európai Uniós szervezet feladata az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Az OLAF e körben közigazgatási vizsgálatok végzésére jogosult. Az OLAF-nak büntetőügyek lefolytatására, bűncselekmény gyanújának vizsgálatára nincs hatásköre. Nincs tehát nyomozati jogköre. Bűncselekmény gyanújának felmerülése esetén az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia. Az OLAF vizsgálatai eredményét, a zárójelentést bűncselekmény gyanúja esetén az adott tagállam ügyészségének küldi meg, és büntetőeljárás indítására irányuló ajánlást tesz.

Az említett két új ajánlással együtt, az OLAF 2012 óta összesen 38 igazságügyi ajánlást (amely – a saját közigazgatási vizsgálatuk alapján – bűncselekmény gyanújára utalt) és 4 jelzést (bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítása – a büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül) tett a Legfőbb Ügyészség felé. Ezt megelőzően, az OLAF-tól egy esetben, 2011-ben érkezett zárójelentés.

A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Az eddigi összesen 10 vádemelés nyomán eddig 2 jogerős marasztaló és 1 nem jogerős marasztaló ítéletet hozott a bíróság. Egy ügyben feltételes ügyészi felfüggesztésről döntött az ügyészség, amely szintén a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti. 10 ügy megszüntetéssel zárult. Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás.

Az OLAF ajánlások, jelzések és zárójelentés nyomán indult büntetőeljárások ezen eredménye – a vádak, feltételes ügyészi felfüggesztés és a megszüntetések jelenlegi 52,4%-os aránya – meghaladja az Uniós átlagot.

(A 2016. évi OLAF jelentés szerint az uniós átlag: 44%, míg a 2017-es jelentés szerint ugyanez 42%. Az OLAF 2017-es jelentése szerint a vádemelések aránya például Németországban 21%, Ausztriában 29%, Szlovákiában 18%, Romániában 33%, Írországban és Finnországban pedig 0%.)

Hozzászólások lezárva.