A Quaestor ügyhöz kapcsolódó bűnügyben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség

A Quaes­tor cég­cso­port egyik tulaj­do­no­sá­val, vala­mint egy a cég­cso­port irá­nyí­tá­sát szín­leg átve­vő sró­man­nal szem­ben közokirat-hamisítás bűn­tet­te miatt került sor a vádemelésre.

A vád­irat sze­rint az ügy I. rendű vád­lott­ja, T. Cs. a tulaj­do­ná­ban álló Quaes­tor cég­cso­port­hoz kap­cso­ló­dó­an elkö­ve­tett vagyon elle­ni - másik ügy­ben már vád tár­gyát képe­ző - bűn­cse­lek­mé­nyek miatt úgy dön­tött, hogy a Quaes­tor Pénz­ügyi Tanács­adó Zrt., mint anya­vál­la­lat (továb­bi­ak­ban: QPT) és egyik leány­vál­la­la­ta, a Quaes­tor Invest Kft. (továb­bi­ak­ban: QI) kép­vi­se­le­tét szín­leg más sze­mély­re, egy úgy­ne­ve­zett „stró­man­ra” ruház­za át.

O. B. II. rendű vád­lott vál­lal­ta, hogy az I. rendű vád­lott elkép­ze­lé­se­i­nek meg­fe­le­lő­en köz­re­mű­kö­dik abban, hogy őt a QI ügy­ve­ze­tő­je­ként, vala­mint a QPT vezér­igaz­ga­tó­ja­ként jegyez­ze be a cég­bí­ró­ság a köz­hi­te­les cég­nyil­ván­tar­tás­ba úgy, hogy a gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­go­kat tény­le­ge­sen tovább­ra is I. rendű vád­lott irá­nyít­ja majd. II. rendű vád­lott isko­lai vég­zett­sé­ge nyolc álta­lá­nos isko­lai osz­tály volt, így nem ren­del­ke­zett meg­fe­le­lő kép­zett­ség­gel ahhoz, hogy irá­nyít­sa a Quaes­tor cég­cso­port anya­vál­la­la­tát, illet­ve leány­vál­la­la­tát. Ezen túl­me­nő­en II. rendű vád­lott veze­tő tiszt­ség­vi­se­lői tiszt­sé­ge egy tör­vé­nyi kizá­ró ok miatt - bün­te­tett elő­élet­hez fűző­dő hát­rá­nyos jog­kö­vet­kez­mé­nyek hatá­lya alatt állt - érvé­nye­sen létre sem jöhe­tett volna.

A Fővá­ro­si Tör­vény­szék Cég­bí­ró­sá­ga az erre irá­nyu­ló kére­lem alap­ján II. rendű vád­lot­tat 2015. már­ci­us 24-én a QI önál­ló kép­vi­se­le­ti jog­gal bíró ügy­ve­ze­tő­je­ként beje­gyez­te a cég­bí­ró­ság köz­hi­te­les nyil­ván­tar­tá­sá­ba. Ily módon a vád­lot­tak köz­re­mű­kö­dé­sé­vel II. rendű vád­lott ügy­ve­ze­tői minő­sé­ge valót­lan tény­ként került bejegy­zés­re a cég­nyil­ván­tar­tás­ba, mint közokiratba.

A vád sze­rint továb­bá a 2015. már­ci­us 16. nap­já­ra össze­hí­vott rend­kí­vü­li köz­gyű­lé­sen az I. rendű vád­lott dön­té­sé­nek meg­fe­le­lő­en akként módo­sí­tot­ták a QPT alap­sza­bá­lyát, hogy attól a nap­tól, hatá­ro­zat­lan időre, önál­ló kép­vi­se­le­ti jog­gal II. rendű vád­lott lett a QPT vezérigazgatója.

A Magyar Nem­ze­ti Bank fel­je­len­té­sé­re idő­köz­ben azon­ban meg­in­dult a nyo­mo­zás az úgy­ne­ve­zett Quaes­tor ügy­ben, és mivel az ügy a kez­de­tek­től rend­kí­vül nagy média­fi­gyel­met kapott, így hamar nyil­vá­nos­ság­ra került, hogy a Quaes­tor cég­cso­port irá­nyí­tá­sát az I. rendű vád­lott egy „stró­man­nak” adta át. I. rendű vád­lott a köz­vé­le­mény nyo­má­sa miatt kez­de­mé­nyez­te a vál­to­zás­be­jegy­zé­si kére­lem vissza­vo­ná­sát, amely­re tekin­tet­tel a Cég­bí­ró­ság a QPT vonat­ko­zá­sá­ban meg­szün­tet­te az eljá­rást, így a QPT ese­té­ben a köz­hi­te­les cég­nyil­ván­tar­tás­ba valót­lan tény bejegy­zé­sé­re nem került sor.

A Fővá­ro­si Főügyész­ség a két fér­fi­val szem­ben közokirat-hamisítás bűn­tet­te, vala­mint annak kísér­le­te miatt nyúj­tott be vád­ira­tot. A főügyész­ség a vád­irat­ban indít­ványt tett a Fővá­ro­si Tör­vény­szé­ken már folya­mat­ban lévő bűn­ügy­höz tör­té­nő egye­sí­tés meg­fon­to­lá­sá­ra, mivel a sze­mé­lyi össze­füg­gé­sen túl­me­nő­en, több vád­pont kap­csán a bizo­nyí­tás lefoly­ta­tá­sa az ott folya­mat­ban lévő bün­te­tő­el­já­rás­ban célszerű.