A Szegedi Járási Ügyészség vádat emelt tizenhat személlyel szemben, akik 2012-2015 között külföldi lakóhelyű, honosított magyar állampolgár valótlan lakcímbejelentéseiben vettek részt Csongrád megye két településén.
A vád szerint 2012 és 2015 között román és szerb lakóhelyű, honosított magyar állampolgárok jelentkeztek be két Csongrád megyei település ingatlanaiba, miközben ténylegesen nem éltek ott. A cselekményekben részt vett a két település polgármestere, valamint két önkormányzati dolgozó is.
Az egyik település polgármestere tizenegy személy valótlan lakcímbejelentésénél szállásadóként tüntette fel magát, míg a másik település polgármestere tíz személy kapcsán rábeszélt egy másik vádlottat arra, hogy írja alá a bejelentő lapokat szállásadóként.
A két önkormányzati dolgozó segítséget nyújtott a lakcímbejelentő lapok beszerzésében, kitöltésében, benyújtásában, valamint olyan személyek keresésében, akik vállalták, hogy fiktív szállásadóként a lakcímbejelentő lapokat aláírják. Az egyik önkormányzati dolgozó tizenkét személy esetében szállásadóként is feltüntette magát.
A többi vádlott szállásadóként írta alá a fiktív lakcímbejelentési lapokat.
A vád szerint ily módon hat vádlott az egyik településen összesen 52 fő, míg tíz vádlott a másik településen 90 fő lakóhelyének valótlan bejegyzésében működött közre.
A Szegedi Járási Ügyészség a vádlottakat 6-tól 59 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. A két önkormányzati dolgozóval szemben felfüggesztett börtönbüntetés, nyolc további vádlottal, köztük a polgármesterekkel, szemben pénzbüntetés kiszabását, míg négy vádlott esetében próbára bocsátás alkalmazását indítványozta az ügyészség.
Az ügyészség arra tett indítványt a Szegedi Járásbíróság előtt, hogy a bíróság tárgyalás tartása nélkül, a beszerzett iratok alapján döntsön a bűnösség kérdésében.
A valótlan bejelentéseket tévő, külföldi lakóhelyű személyekkel szemben a Szegedi Járási Ügyészség megrovást alkalmazott.