"Egyszerűen, jogszerűen" - jogorvoslati lehetőségek a végrehajtási eljárás során

olva­sá­si idő:  3 perc

Az ügyész fel­ada­ta dön­tő­en a bün­te­tő­el­já­rás­hoz kap­cso­ló­dik, fel­ügye­li a nyo­mo­zást, vádat emel. Az ügyé­szek azon­ban nem­csak bűn­ügyek­kel fog­lal­koz­nak, hanem az élet más terü­le­te­in is tar­ta­nak vizs­gá­la­to­kat azért, hogy fel­tár­ják a jog­sér­té­se­ket és fel­lép­je­nek azok­kal szem­ben - még ha az ügyész­ség ezen tevé­keny­sé­ge nem is közismert.

Szak­mai tapasz­ta­la­tuk miatt szá­mos olyan kér­dés­re isme­rik a választ, ame­lyek jól hasz­no­sít­ha­tók az élet sok terü­le­tén. Ezek közül most a vég­re­haj­tá­si eljá­rá­sok­ban alkal­maz­ha­tó jog­or­vos­la­tok­kal kap­cso­la­tos leg­fon­to­sabb jogi tud­ni­va­ló­kat fog­lal­juk össze, dr. Jagusz­tin Tamás, Pest Vár­me­gyei Főügyész­ség Köz­ér­dek­vé­del­mi Osz­tály osz­tály­ve­ze­tő ügyé­szé­nek segítségével.

Ha az adós tar­to­zá­sát jogi úton pró­bál­ják behaj­ta­ni, vég­re­haj­tá­si eljá­rás indul. A tar­to­zás ala­pul­hat ható­sá­gi hatá­ro­za­ton, bíró­sá­gi íté­le­ten vagy vala­mi­lyen okira­ton (pél­dá­ul kölcsönszerződésen).

A vég­re­haj­tá­si eljá­rás a vég­re­haj­tás elren­de­lé­sé­vel kez­dő­dik, erre bíró­ság vagy köz­jegy­ző jogo­sult. Az elren­de­lés után a vég­re­haj­tást önál­ló bíró­sá­gi vég­re­haj­tó végzi. 

Az eljá­rás során, ha vala­mi­lyen sérel­mes hely­zet tör­té­nik, lehe­tő­ség van a kifo­gá­solt hatá­ro­zat vagy intéz­ke­dés felül­bí­rá­la­tá­nak kéré­sé­re és a sére­lem orvos­lá­sá­ra. Ezt nevez­zük jog­or­vos­lat­nak. Jog­or­vos­lat­tal szá­mos eset­ben élhet­nek az arra jogo­sul­tak. A jogi sza­bá­lyok erde­jé­ben viszont nem könnyű eliga­zod­ni azzal kap­cso­la­to­san, hogy ki nyújt­hat be jog­or­vos­la­tot, hová és milyen ese­tek­ben. A követ­ke­zők­ben e kér­dé­sek­ben nyúj­tunk rövid iránymutatást.

Az, hogy hová kell benyúj­ta­ni a jog­or­vos­la­ti kérel­met, alap­ve­tő­en attól függ, hogy az eljá­rás melyik sza­ka­szá­ról van szó, és a kére­lem mire vonatkozik.

A vég­re­haj­tás a vég­re­haj­tá­si lap vagy a vég­re­haj­tá­si zára­dék kiál­lí­tá­sá­val indul. Ezek a hét­köz­na­pi élet­ben isme­ret­len jogi fogal­mak. A való­ság­ban mind a kettő egy több olda­las for­ma­nyom­tat­vány ada­tok­kal, jogi figyel­mez­te­té­sek­kel. Ezt az adós is meg­kap­ja. Ha a vég­re­haj­tás elren­de­lé­sé­nek jog­sze­rű­sé­ge a sérel­mes, a doku­men­tu­mot kiál­lí­tó­hoz kell fordulni.

Tehát ha a vég­re­haj­tá­si lapot vagy a vég­re­haj­tá­si zára­dé­kot bíró­ság állí­tot­ta ki, akkor annak vissza­vo­ná­sát vagy tör­lé­sét is a bíró­ság­tól, ha köz­jegy­ző állí­tot­ta ki, akkor pedig a köz­jegy­ző­től lehet kérni. 

Ilyen kérel­met csak az adós vagy a vég­re­haj­tást kérő ter­jeszt­het elő - határ­idő nél­kül - arra hivat­koz­va, hogy a vég­re­haj­tás vala­mely fel­té­te­le hiány­zott. Egyéb érde­kelt e jog­or­vos­lat­tal nem élhet.

Fon­tos tudni, hogy a tar­to­zás meg­szű­né­se vagy csök­ke­né­se ese­tén nem jog­or­vos­lat­tal kell élni, hanem ezt a vég­re­haj­tó­nál be kell jelenteni. 

Vagy­is, ha akár csak rész­ben a köve­te­lés alap­ta­lan, azt már meg­fi­zet­ték, meg­szűnt vagy elévült, akkor a vég­re­haj­tó­hoz kell for­dul­ni, és be kell nyúj­ta­ni az ezt alá­tá­masz­tó bizo­nyí­té­ko­kat is. Ekkor a továb­bi­ak­ról a vég­re­haj­tó intéz­ke­dik. Ha viszont a vég­re­haj­tást kérő ezt nem isme­ri el, akkor az adós a vég­re­haj­tás meg­szün­te­té­se vagy kor­lá­to­zá­sa érde­ké­ben pert indíthat.

Ha a vég­re­haj­tá­si eljá­rás már meg­in­dult, meg­tá­mad­ha­tó annak foga­na­to­sí­tá­sa is. Ez azt jelen­ti, hogy

a vég­re­haj­tó intéz­ke­dé­se, ille­tő­leg annak elmu­lasz­tá­sa miatt is jog­or­vos­lat­tal lehet élni, ha az érde­mi hatás­sal volt az eljá­rás­ra. Pél­dá­ul a vég­re­haj­tó vala­mi­lyen jog­sza­bá­lyi határ­időn belül nem intéz­ke­dett, olyan vagyon­tár­gyat fog­lalt le, ame­lyet a tör­vény nem enge­dett volna meg, nem a jog­sza­bály­nak meg­fe­le­lő­en szá­molt el össze­ge­ket. Ezt a jog­or­vos­la­tot vég­re­haj­tá­si kifo­gás­nak hívjuk. 

A vég­re­haj­tá­si kifo­gás benyúj­tá­sa ille­ték­kö­te­les, mely­nek mér­té­ke 15.000,-Forint. A kifo­gást a vég­re­haj­tó intéz­ke­dé­sé­től szá­mí­tott 15 napon belül kell benyúj­ta­ni a vég­re­haj­tó­nál. Ha ennek aka­dá­lya volt, a 15 nap csak ezután kez­dő­dik, de 3 hónap eltel­te után nem lehet kifo­gást előterjeszteni. 

Ha a bíró­ság eluta­sít­ja a vég­re­haj­tá­si kifo­gást, akkor ez ellen még fel­leb­be­zés­nek van helye.

A vég­re­haj­tá­si eljá­rás során vég­re­haj­tá­si kifo­gást az ügyész­ség is elő­ter­jeszt­het bár­ki­nek az ügyé­ben, ha tör­vény­sér­tés jut a tudo­má­sá­ra. Az ügyész a vég­re­haj­tá­si kifo­gást a vég­re­haj­tó intéz­ke­dé­sé­től szá­mí­tott 3 hóna­pon belül bár­mi­kor előterjeszthet.

A vég­re­haj­tá­si kifo­gás­tól meg kell külön­böz­tet­ni a panaszt. 

Ezzel akkor lehet élni, ha a vég­re­haj­tó vagy helyet­te­se tevé­keny­sé­gé­vel kap­cso­lat­ban merül fel sére­lem. Ilyen lehet pél­dá­ul, hogy nem az elő­írá­sok sze­rint adnak tájé­koz­ta­tást, nem meg­fe­le­lő a vég­re­haj­tó maga­tar­tá­sa, ügy­fél­fo­ga­dá­si idő­ben nem érhe­tő el sze­mé­lye­sen, tele­fo­non vagy fel­vi­lá­go­sí­tás adá­sá­ra jogo­sult alkal­ma­zott­ja útján. Tehát nem panaszt kell elő­ter­jesz­te­ni, ha a tar­to­zás fenn­ál­lá­sát vitat­ják, sérel­me­zik a szám­lá­ról tör­té­nő letil­tást, ingó­ság lefog­la­lá­sát vagy ingat­lan­ár­ve­rés kitű­zé­sét. A panaszt nem a bíró­ság, hanem a vég­re­haj­tói kar bírál­ja el. 

Fel kell hívni a figyel­met, hogy elő­for­dul­hat olyan eset is, hogy jog­utód nél­kül meg­szűnt az a cég, amely­nek köve­te­lé­sét a vég­re­haj­tó érvé­nye­sí­ti. A vég­re­haj­tá­si eljá­rás tehát annak elle­né­re folyik tovább, hogy a köve­te­lés­ről nem ren­del­kez­het­né­nek a meg­szűnt cég kép­vi­se­lő­je­ként fel­lé­pő sze­mé­lyek. Ugyan­csak nincs lehe­tő­sé­ge a köve­te­lés felet­ti ren­del­ke­zés­re a vég­re­haj­tást kérő­nek akkor sem, ha a köve­te­lés bün­te­tő­el­já­rás során zár alá vétel­re kerül. Ezen ese­tek­ben szin­tén vég­re­haj­tá­si kifo­gás benyúj­tá­sá­nak lehet helye.