Szakszerű volt a „Dózsa György úti gázoló” egészségügyi ellátása a büntetés-végrehajtási intézetben - a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleménye

A Győri Regi­o­ná­lis Nyo­mo­zó Ügyész­ség bűn­cse­lek­mény hiá­nyá­ban meg­szün­tet­te a fog­lal­ko­zás köré­ben elkö­ve­tett gon­dat­lan veszé­lyez­te­tés vét­sé­ge miatt indult eljá­rást. A Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség a hatá­ro­zat ellen beje­len­tett alap­ta­lan panaszt elutasította.

A jog­erős sza­bad­ság­vesz­tés bün­te­té­sét töltő néhai fog­va­tar­tott ügyé­ben tett fel­je­len­tés sze­rint a büntetés-végrehajtási inté­zet­ben elha­nya­gol­ták a férfi egész­ség­ügyi ellá­tá­sát. A 2021. decem­ber 24-i esz­mé­let­vesz­tés­sel járó rosszul­lé­te­kor az ügye­le­tes ápoló nem hívott hozzá men­tőt, orvo­si segít­ség iránt sem intéz­ke­dett, és csak egy nap eltel­té­vel, más­nap este került kórházba.

A fel­je­len­tés­ben közöl­tek­kel ellen­tét­ben a meg­szün­te­tő hatá­ro­zat sze­rint a kame­ra­fel­vé­te­lek és orvo­si doku­men­tu­mok két­sé­get kizá­ró­an bizo­nyít­ják, hogy miu­tán a fog­va­tar­tott az ágyá­ról a föld­re esett, két perc eltel­té­vel őrök és szak­ápo­lók, míg negyed órán belül ügye­le­tes orvos is meg­je­lent a zár­ká­ban. Az orvos azon­nal érte­sí­tet­te a men­tő­ket, akik öt perc múlva a hely­szín­re értek és még aznap kór­ház­ba szál­lí­tot­ták a férfit.

A nyo­mo­zó ügyész­ség állás­pont­ja sze­rint a fog­va­tar­tott a büntetés-végrehajtási inté­zet­ben álla­po­tá­nak meg­fe­le­lő ellá­tás­ban és keze­lés­ben része­sült, 2022. május 5-i halá­la ter­mé­sze­tes módon, évek óta fenn­ál­ló súlyos beteg­sé­ge követ­kez­mé­nye­ként állt be.

Az eljá­rás meg­szün­te­té­se ellen a fel­je­len­tő panasszal élt, amely sze­rint az inté­zet szak­mai sza­bá­lyo­kat vétett, amely végül a fog­va­tar­tott halá­lá­hoz veze­tett. Ennek iga­zo­lá­sá­ra indít­vá­nyoz­ta a férfi koráb­bi keze­lő­or­vo­sá­nak kihall­ga­tá­sát és az orvos­szak­ér­tői véle­mény kiegészítését.

A nyo­mo­zó ügyész­ség besze­rez­te a fog­va­tar­tott tel­jes egész­ség­ügyi doku­men­tá­ci­ó­ját, – amely tar­tal­maz­ta a büntetés-végrehajtási inté­zet­be kerü­lé­sét meg­elő­ző­en kelet­ke­zett orvo­si ira­to­kat – így a koráb­bi beteg­sé­gé­nek keze­lé­sé­vel kap­cso­la­tos keze­lő­or­vo­si nyi­lat­ko­za­tot is. Az igaz­ság­ügyi orvos­szak­ér­tői véle­mény figye­lem­be vette mind­ezen ada­to­kat, így az aggálytalan.

A Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség az ügy­ira­tok felül­vizs­gá­la­ta során meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a regi­o­ná­lis nyo­mo­zó ügyész­ség a beszer­zett bizo­nyí­té­kok alap­ján meg­ala­po­zot­tan jutott arra a követ­kez­te­tés­re, hogy a fog­va­tar­tott beteg­sé­ge­it a büntetés-végrehajtási inté­zet­ben a szak­mai sza­bá­lyok­nak meg­fe­le­lő­en, mulasz­tás nél­kül kezel­ték. A sérel­me­zett egész­ség­ügyi ellá­tás és a férfi álla­po­tá­ban bekö­vet­ke­zett ked­ve­zőt­len vál­to­zá­sok, vala­mint a halá­la között ok-okozati össze­füg­gés nem álla­pít­ha­tó meg, ezért a nyo­mo­zás foly­ta­tá­sa nem indokolt.