A Büntető Törvénykönyv meghatározza azokat a cselekményeket, mulasztásokat, amiket a jogalkotó bűncselekményként kíván büntetni.
A törvény tényállásban foglalja össze mindazt a körülményt, aminek teljesülnie kell ahhoz, hogy a cselekmény, mulasztás bűncselekmény legyen.
A bűncselekményeknek mindig van egy alaptényállása, amit alapesetnek hívunk. A bűncselekmények nagy részének pedig van minősített esete is, amikor az alapesethez további olyan körülmény társul, ami súlyosabbá teszi a bűncselekményt (például ha az emberölést előre kitervelten követik el).
