Elítélés a Quaestor ügyhöz kapcsolódó bűnügyben - a Fővárosi Főügyészség sajtóközleménye

A Fővá­ro­si Főügyész­ség által a Quaes­tor cég­cso­port egyik tulaj­do­no­sá­val, vala­mint a cég­cso­port irá­nyí­tá­sát szín­leg átve­vő stró­man­nal szem­ben közokirat-hamisítás bűn­tet­te miatt emelt vád alap­ján a bíró­ság az egyik vád­lot­tat köz­ér­de­kű mun­ká­ra, míg a tár­sát fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­tés­re ítél­te. Az ügyész­ség súlyo­sí­tá­sért fellebbezett.

A vád­irat sze­rint az ügy egyik vád­lott­ja, a tulaj­do­ná­ban álló Quaes­tor cég­cso­port­hoz kap­cso­ló­dó­an elkö­ve­tett vagyon elle­ni – másik ügy­ben vád tár­gyát képe­ző – bűn­cse­lek­mé­nyek miatt úgy dön­tött, hogy a Quaes­tor Pénz­ügyi Tanács­adó Zrt. mint anya­vál­la­lat (továb­bi­ak­ban: QPT) és egyik leány­vál­la­la­ta, a Quaes­tor Invest Kft. (továb­bi­ak­ban: QI) kép­vi­se­le­tét a valós irá­nyí­tás tény­le­ges átadá­sa nél­kül, szín­leg más sze­mély­re, egy úgy­ne­ve­zett stró­man­ra ruház­za át.

Erre fel­kér­te tár­sát, egy másik fér­fit, aki vál­lal­ta, hogy őt a QI ügy­ve­ze­tő­je­ként, vala­mint a QPT vezér­igaz­ga­tó­ja­ként jegyez­zék be a köz­hi­te­les cég­nyil­ván­tar­tás­ba úgy, hogy a cége­ket tény­le­ge­sen tovább­ra is meg­bí­zó­ja irá­nyít­ja majd. Az új kép­vi­se­lő azon­ban nem ren­del­ke­zett meg­fe­le­lő isko­lai vég­zett­ség­gel és kép­zett­ség­gel ahhoz, hogy irá­nyít­sa a tár­sa­sá­go­kat. Ezen túl­me­nő­en bün­te­tett elő­élet­hez fűző­dő hát­rá­nyos jog­kö­vet­kez­mé­nyek hatá­lya alatt állt, így veze­tő tiszt­ség­vi­se­lői tiszt­sé­ge érvé­nye­sen létre sem jöhe­tett volna.

A Fővá­ro­si Tör­vény­szék Cég­bí­ró­sá­ga az erre irá­nyu­ló kére­lem alap­ján a fér­fit 2015. már­ci­us 24-én a QI önál­ló kép­vi­se­le­ti jog­gal bíró ügy­ve­ze­tő­je­ként beje­gyez­te a cég­nyil­ván­tar­tás­ba. Ily módon a vád­lot­tak köz­re­mű­kö­dé­sé­vel az ügy­ve­ze­tői minő­ség valót­lan tény­ként került bejegyzésre.

A vád sze­rint továb­bá a 2015. már­ci­us 16-ára össze­hí­vott rend­kí­vü­li köz­gyű­lé­sen a tény­le­ge­sen irá­nyí­tó vád­lott dön­té­sé­nek meg­fe­le­lő­en akként módo­sí­tot­ták a QPT alap­sza­bá­lyát, hogy attól a nap­tól, hatá­ro­zat­lan időre, önál­ló kép­vi­se­le­ti jog­gal a stró­man­ként eljá­ró férfi lett a QPT vezérigazgatója.

A Magyar Nem­ze­ti Bank fel­je­len­té­sé­re idő­köz­ben azon­ban meg­in­dult a nyo­mo­zás az úgy­ne­ve­zett Quaes­tor ügy­ben. Az ügy a kez­de­tek­től rend­kí­vül nagy média­fi­gyel­met kapott, így hamar nyil­vá­nos­ság­ra került, hogy a Quaes­tor cég­cso­port irá­nyí­tá­sát a tulaj­do­nos egy stró­man­nak adta át, aki azon­ban a köz­vé­le­mény nyo­má­sa miatt kez­de­mé­nyez­te a vál­to­zás­be­jegy­zé­si kére­lem vissza­vo­ná­sát. Ez alap­ján a cég­bí­ró­ság a QPT vonat­ko­zá­sá­ban meg­szün­tet­te az eljá­rást, így ez eset­ben – bár ezt meg­kí­sé­rel­ték – a cég­nyil­ván­tar­tás­ba végül nem jegyez­tet­tek be valót­lan tényt.

A vád tár­gya volt még az is, hogy a stró­man két másik céges ügy­let­nél valót­lan tar­tal­mú nyi­lat­ko­za­to­kat tett.

A Fővá­ro­si Főügyész­ség a két fér­fi­val szem­ben közokirat-hamisítás bűn­tet­te, vala­mint annak kísér­le­te miatt nyúj­tott be vád­ira­tot, a bejegy­zett kép­vi­se­lőt továb­bá 2 rend­be­li hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­val is vádol­ta. A főügyész­ség a vád­irat­ban indít­ványt tett a Fővá­ro­si Tör­vény­szé­ken már folya­mat­ban lévő bűn­ügy­höz tör­té­nő egye­sí­tés meg­fon­to­lá­sá­ra. A bíró­ság végül nem egye­sí­tet­te az ügye­ket, és a közokirat-hamisítás miatt külön foly­tat­ta le az eljárást.

A tár­gya­lás ered­mé­nye­ként a bíró­ság mind­két vád­lot­tat vád sze­rint bűnös­nek mond­ta ki, és a tulaj­do­nost 250 óra köz­ér­de­kű mun­ká­ra, a stró­mant pedig 1 év – vég­re­haj­tá­sá­ban 2 évre fel­füg­gesz­tett – bör­tön­bün­te­tés­re ítélte.

Az íté­let nem jog­erős, elle­ne az ügyész­ség a vád­lot­tak ter­hé­re, súlyo­sí­tá­sért fel­leb­be­zett, a tulaj­do­nos­sal szem­ben vég­re­haj­tá­sá­ban fel­füg­gesz­tett, társa ellen pedig vég­re­haj­tan­dó bör­tön­bün­te­tés­re íté­lés érdekében.