Letartóztatásban marad a makói kettős gyilkosság miatt nem jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt férfi - a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

A Sze­ge­di Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség indít­vá­nyá­val egye­ző­en, a Sze­ge­di Íté­lő­táb­la hely­ben­hagy­ta a Sze­ge­di Tör­vény­szék letar­tóz­ta­tást fenn­tar­tó hatá­ro­za­tát a külö­nös kegyet­len­ség­gel, több embe­ren elkö­ve­tett ember­ölés bűn­tet­te miatt első­fo­kon elítélt férfi ügyében. 

Az íté­let sze­rint a férfi 2004 novem­be­ré­ben Makón, az egyik idős sér­tett által egye­dül lakott ház mel­lék­épü­le­té­ben elrej­tő­zött, majd az oda érke­ző nőt egy vas­cső­vel bru­tá­li­san bán­tal­maz­ta. Az idős asszony ennek követ­kez­té­ben véde­ke­zés­re kép­te­len álla­pot­ban a föld­re zuhant. A sér­tett lánya nem sok­kal későbbl érke­zett az ingat­lan­ba, ahol fel­fe­dez­te a fér­fit, aki­vel dula­kod­ni kezd­tek. Ennek során a férfi a fia­ta­labb sér­tet­tet egy kés­sel nya­kon szúr­ta, majd egy vas­cső­vel több­ször fejen ütöt­te. A férfi a bán­tal­ma­zá­sok követ­kez­té­ben már maga­te­he­tet­len álla­pot­ba került sér­tet­tek nya­kát később elvágta.

A Sze­ge­di Tör­vény­szék nem jog­erős íté­le­té­vel a fér­fit élet­fogy­tig tartó sza­bad­ság­vesz­tés­re ítél­te azzal, hogy leg­ko­ráb­ban 30 év kitöl­té­sét köve­tő­en bocsát­ha­tó fel­té­te­les sza­bad­ság­ra. Az első­fo­kú íté­let ellen az ügyész­ség súlyo­sí­tás, a fel­té­te­les sza­bad­ság­ra bocsá­tás lehe­tő­sé­gé­ből tör­té­nő kizá­rás, a férfi és védő­je fel­men­tés illet­ve eny­hí­tés érde­ké­ben jelen­tett be fellebbezést.

Miu­tán az első­fo­kú íté­let nem emel­ke­dett jog­erő­re, a tör­vény­szék dön­tött a kény­szer­in­téz­ke­dés­ről és a férfi letar­tóz­ta­tá­sát a másod­fo­kú hatá­ro­zat kihir­de­té­sé­ig fenn­tar­tot­ta. A vég­zés ellen a védő jelen­tett be fel­leb­be­zést véden­ce sza­bad­láb­ra helye­zé­se érdekében.

Az ügy­ben másod­fo­kon eljá­ró Sze­ge­di Íté­lő­táb­la - egyet­ért­ve a Sze­ge­di Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség indít­vá­nyá­val - meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a nem jog­erő­sen élet­fogy­tig tartó sza­bad­ság­vesz­tés­re ítélt férfi ese­té­ben külö­nö­sen foko­zott a szö­kés, elrej­tő­zés veszé­lye. A fér­fit a jelen ügy­ben a ter­hé­re rótt bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­se után meg­va­ló­sí­tott cse­lek­mé­nyei miatt is elítél­ték, így az ese­té­ben a bűn­is­mét­lés s veszé­lye is meg­ál­la­pít­ha­tó. Erre figye­lem­mel a férfi ese­té­ben a leg­szi­go­rúbb kény­szer­in­téz­ke­dés tekint­he­tő szük­sé­ges­nek és arányosnak.

A Sze­ge­di Íté­lő­táb­la vég­zé­sé­vel a kény­szer­in­téz­ke­dés tár­gyá­ban hozott hatá­ro­zat vég­le­ges­sé vált, míg az íté­let elle­ni fel­leb­be­zé­sek­ről az íté­lő­táb­la a későb­bi­ek­ben dönt.