Az Egri Törvényszék a 45 éves vádlottat pénzmosás bűntette miatt, mint visszaesőt 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Vele szemben 600.000 Ft erejéig vagyonelkobzást is elrendelt.
Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2019. év tavaszán egy ismeretlen személy rábírására bankszámlát nyitott azért, hogy arra megbízója a saját személyazonosságának leplezése érdekében bűncselekmény elkövetéséből származó pénzt utaljon. Két héttel később ez az ismeretlen személy álnéven regisztrált egy hirdetési oldalon, ahol 2.500.000 Ft vételárért egy kitűnő műszaki állapotban lévő, felszámolás tárgyát képező traktort hirdetett eladásra, amelynek még a szállítását is vállalta. A hirdetéshez egy gépjármű fényképét csatolta, amely egy olyan gazdasági társaság tulajdonában állt, amelynek nem állt szándékában az értékesítés, sőt a hirdetés feladásáról sem tudott.
A hirdetést olvasó őstermelő sértett felvette a kapcsolatot az ismeretlen elkövetővel, aki azt ígérte, hogy amennyiben még aznap elutalja neki a vételárat, nyomban leszállítja neki a megvásárolt traktort. A reménybeli vevő ezután a hirdető által megjelölt bankszámlára átutalta a vételárat. A csaló ígérete ellenére azonban nem jutott a gépjármű birtokába, mivel a megtévesztő hirdetést az elkövető az internetről törölte, a megtévesztett őstermelő számára pedig elérhetetlenné vált.
Az ismeretlen személy ugyanakkor nyomban tájékoztatta a vádlottat, hogy a megbízására nyitott bankszámlájára 2,5 millió Ft érkezett. A vádlott késedelem nélkül megjelent a bankban és a pénzintézeti díjjal csökkentett teljes összeget készpénzben felvette. A körülmények alapján tisztában volt azzal, hogy a bankszámlára érkezett pénz a megbízója által a vevő sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekményből származik. A vádlott a számlanyitásban, a pénz felvételében, valamint a megbízója részére történő továbbításában való közreműködéséért 600.000 Ft-ot kapott.
A vádlott a törvényszék előkészítő ülésén bűnösségét beismerte és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. A törvényszék a nyilatkozatát elfogadta és nyomban ügydöntő határozatot hozott, amely ellen a vádlott és védője a szabadságvesztés büntetés enyhítése céljából jelentett be fellebbezést. Az ügyészség tudomásul vette a döntést, a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség pedig az ítélet helybenhagyását indítványozta.
A büntetőpolitika szerint a bűnözés vagyoni hasznának elvételével lehet magát a bűnözést eredményesebben visszaszorítani.
A pénzmosás bűntettének törvényi tényállása a bűncselekményből származó vagyon realizálását, a vagyon megszerzését, használatát és felhasználását rendeli büntetni. A vádlott cselekménye nem fejeződött be a csalásból származó pénz megszerzésével. Az ismeretlen elkövető részére történő átadásával arra törekedett, hogy elleplezze a pénz eredetét. Az ilyen bűncselekmény elkövetőjét a büntető törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.
Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. A Btk. szerint pénzmosás bűntette miatt elítélt vádlottal szemben vagyonelkobzás intézkedés alkalmazása kötelező. A jogellenes gazdagodás a vádlottnál kétségkívül bekövetkezett. A vagyonelkobzás célja a terhelt vagyongyarapodásának megakadályozása, tehát annak a tényleges vagyonnak az elvonása, amely bűncselekményből származik, azaz törvénytelen.
A pénzmosás bűncselekményének elkövetése az utóbbi időszakban nagy mértékben elszaporodott. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a visszaesőként elítélt vádlottal szemben kiszabott büntetések enyhítésének törvényes indoka nincs.
A védelmi fellebbezések alapján a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla határoz.