Dr. Polt Péter előadása a NADAL Network ülésén

Az Euró­pai Ügyész­ség­ről, a magyar ügyész­ség és az uniós társ­szer­ve­ze­tek együtt­mű­kö­dé­sé­ről tar­tott elő­adást Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész Bécs­ben az Euró­pai Unió tag­ál­la­ma­i­nak ügyész­sé­ge­it tömö­rí­tő szer­ve­zet, a Net­work (Az Euró­pai Unió tag­ál­la­mai Leg­fel­sőbb Bíró­sá­gai mel­lett műkö­dő ügyész­sé­gek vagy azo­nos jog­ál­lá­sú intéz­mé­nyek Háló­za­ta) 2022. május 11-13-ai ülésén.

Nagy érdek­lő­dés fogad­ta Polt Péter azon fel­ve­té­sét, hogy az EU pénz­ügyi érde­ke­it sértő bűn­cse­lek­mé­nyek ese­té­ben  - ha az Euró­pai Unió azt szük­sé­ges­nek látja - pót­ma­gán­vád­ló­ként lép­het fel. Erre a magyar jog­rend­szer a magyar ügyész­ség állás­pont­ja sze­rint ma is lehe­tő­sé­get ad. Az Euró­pai Uniót – ebben az eset­ben mint sér­tet­tet – a pót­ma­gán­vá­das eljá­rás során akár az Euró­pai Ügyész­ség is képviselheti.

Az Euró­pai Ügyész­ség (EPPO) lét­re­ho­zá­sá­nak célja az unió pénz­ügyi érde­ke­i­nek védel­me volt. Magyar­or­szág – bár a szu­ve­re­ni­tást érin­tő elvi okok miatt nem csat­la­ko­zott a szer­ve­zet­hez – arra törek­szik, hogy az EU pénz­ügyi érde­ke­it ugyan­úgy, vagy akár haté­ko­nyab­ban védje, mint teszi azt az EPPO – kezd­te hoz­zá­szó­lá­sát Polt Péter.

A leg­főbb ügyész első­ként az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal­lal (OLAF) kiala­kult haté­kony, közös mun­ká­ra hívta fel a hall­ga­tó­ság figyelmét.

A szer­ve­zet­tel idén feb­ru­ár­ban együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást is kötött a Leg­főbb Ügyészség.

A magyar ügyész­ség az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa­i­nak 100 szá­za­lé­ká­ban eljá­rást indít, vagy ha már folya­mat­ban van egy eljá­rás, az igaz­ság­ügyi aján­lá­so­kat beépí­ti a mun­ká­ba. Az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sai alap­ján indí­tott ese­tek­ben Magyar­or­szá­gon 67 szá­za­lék a vád­eme­lé­si arány, míg az uniós átlag 37 szá­za­lék – ismer­tet­te az ada­to­kat euró­pai kol­lé­gá­i­val, köz­tük az EPPO elnö­ké­vel, Laura Cod­ru­ta Köve­si­vel a magyar leg­főbb ügyész.

Az OLAF és a magyar ügyész­ség szo­ros együtt­mű­kö­dé­sé­nek azért is van kiemel­ke­dő jelen­tő­sé­ge, mert így garan­tál­ha­tó, hogy bizo­nyo­san a magyar ható­sá­gok tudo­má­sá­ra jus­sa­nak az EU pénz­ügyi érde­ke­it sértő cse­lek­mé­nyek – tette hozzá Polt Péter. Kifej­tet­te, mind­ez azt is jelen­ti, hogy az OLAF – köz­ve­tett módon – a magyar ügyész­ség tevé­keny­sé­ge révén, képes érvé­nye­sí­te­ni az Unió bün­te­tő­igé­nyét, ame­lyet más tag­ál­la­mok ese­té­ben köz­vet­le­nül az EPPO lát el.

Polt Péter leg­főbb ügyész nagy jelen­tő­sé­gű­nek nevez­te a Euro­just­tal és a közös euró­pai nyo­mo­zó­cso­por­tok­kal foly­ta­tott mun­kát is, ame­lyek szin­tén hoz­zá­já­rul­nak az uniós pénz­ügyi for­rá­sok elle­ni cse­lek­mé­nyek fel­tá­rá­sá­hoz, hiszen azok sok­szor hatá­ro­kon átnyú­ló tevékenységek.

2021-ben a Magyar­or­szág által kez­de­mé­nye­zett ügyek az új Eurojust-ügyek 5,6 szá­za­lé­kát tet­ték ki, ami­vel Magyar­or­szág a 3. helyen állt a leg­több ügyet indí­tó tag­ál­la­mok lis­tá­ján – hang­sú­lyoz­ta a leg­főbb ügyész.

Az elő­ző­ek­ben az OLAF-al és a Eurojust-al össze­füg­gés­ben ismer­te­tett ada­tok állás­pon­tom sze­rint azt iga­zol­ják, hogy a magyar ügyész­ség együtt­mű­kö­dé­se e szer­ve­ze­tek­kel nem csu­pán szo­ros, de ered­mé­nyes is – tette hozzá Polt Péter. Ugyan­ak­kor fel­hív­ta a figyel­met arra, hogy az EU pénz­ügyi érde­ke­it sértő bűn­cse­lek­mé­nyek ese­té­ben - ha az Euró­pai Unió azt szük­sé­ges­nek látja - pót­ma­gán­vád­ló­ként lép­het fel. Erre a magyar jog­rend­szer a magyar ügyész­ség állás­pont­ja sze­rint ma is lehe­tő­sé­get ad.

Az Euró­pai Uniót – ebben az eset­ben mint sér­tet­tet – a pót­ma­gán­vá­das eljá­rás során akár az Euró­pai Ügyész­ség is képviselheti.

Ez a meg­ol­dás alkal­mas lenne arra, hogy az Unió intéz­mé­nyei – leg­alább­is köz­ve­tett módon – kont­rollt gya­ko­rol­ja­nak a magyar ügyész­ség tevé­keny­sé­ge felett, leg­alább­is az EU pénz­ügyi érde­ke­it sértő cse­lek­mé­nyek­kel szem­be­ni fel­lé­pést érin­tő­en, anél­kül is, hogy Magyar­or­szág csat­la­koz­na az EPPO-hoz.

Az Euró­pai Ügyész­ség­gel 2021 ápri­li­sá­ban egyéb­ként mun­ka­meg­ál­la­po­dást kötött Magyar­or­szág Ügyész­sé­ge – a szer­ve­zet­ben nem részt vevő orszá­gok közül első­ként és egye­dü­li­ként. Az EPPO-val kap­cso­la­tos majd­nem egy­éves tapasz­ta­la­ta­ink alap­ján kije­lent­he­tem, hogy az együtt­mű­kö­dé­sünk zök­ke­nő­men­tes és haté­kony – hang­sú­lyoz­ta a leg­főbb ügyész.

2022 már­ci­u­sá­ig az EPPO 8 euró­pai nyo­mo­zá­si hatá­ro­za­tot bocsá­tott ki Magyar­or­szág irá­nyá­ba, amely­ből hár­mat már tel­jes egé­szé­ben vég­re­haj­tot­tunk. Igyek­szünk a lehe­tő leg­gyor­sab­ban eljár­ni az EPPO kéré­se­i­nek meg­fe­le­lő­en – fogal­ma­zott Polt Péter, aki azzal zárta elő­adá­sát, hogy az EU pénz­ügyi érde­ke­i­nek védel­mé­ben min­den lehet­sé­ges jogi esz­köz­zel és az uniós együtt­mű­kö­dé­si módok leg­ha­té­ko­nyabb gya­kor­lá­sá­val kell növel­ni a magyar és egy­ben uniós bün­te­tő­igény érvé­nye­sí­té­sé­nek eredményességét.

Az Euró­pai Unió tag­ál­la­mai Leg­fel­sőbb Bíró­sá­gai mel­lett műkö­dő ügyész­sé­gek vagy azo­nos jog­ál­lá­sú intéz­mé­nyek Háló­za­ta 2009-ben ala­kult. A Háló­zat soros elnö­ki poszt­ját 2011. máju­sa és 2012. máju­sa között Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész töl­töt­te be. A Háló­zat éves kon­fe­ren­ci­á­ját 2012. máju­sá­ban Magyar­or­szág Ügyész­sé­ge rendezte.

A mon­tá­zson fel­hasz­nált képe­ken Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész az EPPO elnö­ké­vel, Laura Cod­ru­ta Kövesi-vel és a szlo­vén leg­főbb ügyésszel, Drago Ske­tá­val (bal felső kép), vala­mint az oszt­rák igaz­ság­ügyi minisz­ter­rel, Alma Zadić-csal (jobb alsó kép) látható.