A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához két vádlott terhére a törvényszék és az ítélőtábla jogerős ítélete ellen.
A törvényszék és az ítélőtábla egyaránt megállapította, hogy a vádlottak a gyermekjóléti intézetből szökésben lévő 17 éves leány sértettet előbb Magyarország egyik keleti városában, majd Bécsben „futtatták” olyan módon, hogy napi keresményét teljes egészében elvették. A törvényszék azonban nem találta bizonyítottnak azt, hogy a kerítők a leányt egymás között is „áruba bocsátották volna”, ezért a kiskorú sérelmére kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem bűntettének vádja alól mindkét vádlottat felmentette. A vádhatóság a bűnösségük megállapítása érdekében fellebbezett, az ítélőtábla azonban továbbra is csak a gyermekprostitúció kihasználásának bűntettében találta bűnösnek őket, sőt a büntetésüket is jelentősen enyhítette.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) emberkereskedelemként rendeli büntetni nemcsak az olyan elkövetői magatartást, amikor valaki mást - mintegy áruként - elad vagy megvásárol, hanem többek között az olyan tevékenységet is, amikor az elkövető mást kizsákmányolás céljából átad, szállít, elszállásol. Jelen ügyben ez utóbbi elkövetési formák, illetve a kiskorú leány szexuális céllal „klienshez” közvetítése kétséget kizáróan megállapítható.
A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a törvényszék az irányadó tényállás helytelen jogi értékelésével mentette fel a vádlottakat, az ítélőtábla pedig tévesen állapította meg azt, hogy "a vád tényállása kizsákmányolási célzatra konkrét tényeket nem tartalmaz”. A vád szerint a kiskorú sértettet - érzelmi kiszolgáltatottságát és létbizonytalanságát kihasználva - mindkét vádlott prostitúcióra késztette, keresményétől teljes egészében megfosztotta, védelmének ürügyén, szállást is biztosítva állandó felügyelet és ellenőrzés alatt tartotta. Ez a vádirati tényállás a Btk. által büntetéssel fenyegetett kizsákmányolás fogalmának teljes mértékben megfelel.
Az irányadó ítéleti tényállás e kérdést illetően lényegében a vádirattal azonos, erre tekintettel az ítélőtábla jogi következtetése, amely szerint a sértett kiszolgáltatott helyzete nem bizonyított, nem helytálló.
A bíróságok tehát a büntetőjog szabályainak megsértésével mentették fel a vádlottakat, ezért a fellebbviteli főügyészség bűnösségük emberkereskedelem bűntettében történő megállapítása, egyben büntetésük jelentős súlyosítása céljából felülvizsgálati indítvánnyal fordult a Kúriához.