Eredményesen fellebbezett az ügyészség az un. „Alstom ügyben” a büntetőeljárás részbeni megszüntetése ellen - a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

Az un. "Alstom ügy­ben" a Fővá­ro­si Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség - az ügyész fel­leb­be­zé­sét fenn­tart­va - indít­vá­nyoz­ta, hogy a bíró­ság az eljá­rás meg­szün­te­té­sét ered­mé­nye­ző ok téves meg­ál­la­pí­tá­sa miatt helyez­ze hatá­lyon kívül a Fővá­ro­si Tör­vény­szék dön­té­sét, és uta­sít­sa az eljá­rás tovább­foly­ta­tá­sá­ra. A Fővá­ro­si Íté­lő­táb­la az ügyé­szi indít­vány­nak helyt adott. 

A Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség 2019. év során emelt vádat a 2. és 4. metró sze­rel­vé­nyei beszer­zé­si ten­de­ré­hez kap­cso­ló­dó, a fran­cia Alstom cég­cso­port által „finan­szí­ro­zott” vesz­te­ge­té­si cse­lek­mé­nyek miatt a Fővá­ro­si Törvényszéknél.

Az eljá­ró tör­vény­szék 2020. decem­ber 8-án hozott vég­zé­sé­vel a vesz­te­ge­tés­ben bűn­se­géd­ként részt vál­la­ló egyik kül­föl­dön élet­vi­tel­sze­rű­en tar­tóz­ko­dó, magyar állam­pol­gár vád­lot­tal szem­ben arra hivat­ko­zás­sal szün­tet­te meg a bün­te­tő­el­já­rást, hogy hozzá kap­cso­ló­dó­an azo­nos gyanú és tény­ál­lás alap­ján az oszt­rák gaz­da­sá­gi bűn­cse­lek­mé­nyek és kor­rup­ció elle­ni ügyész­ség nyo­mo­zott, illet­ve az auszt­ri­ai bün­te­tő­el­já­rást azért fejez­ték be gya­nú­sí­tá­sa és vád­eme­lé­se nél­kül, mert nem állt ren­del­ke­zés­re elle­ne ele­gen­dő bizo­nyí­ték. Az oszt­rák ügyész­ség otta­ni eljá­rá­sát lezá­ró hatá­ro­za­ta miatt a magyar­or­szá­gi vád­ban elő­ter­jesz­tet­tek ítélt dolog­nak tekin­ten­dő­ek, ezért az V. rendű vád­lot­tal szem­ben a bün­te­tő­el­já­rás a magyar bíró­ság előtt már nem folytatható.

A tör­vény­szé­ki vég­zés ellen az eljá­ró ügyész fel­leb­be­zést jelen­tett be a bíró­ság tett­azo­nos­ság tekin­te­té­ben téves állás­pont­ja miatt. Ugyan­is a magyar­or­szá­gi nyo­mo­zás és vád több „tanács­adói szer­ző­dés”, vala­mint a 2006-2010. évek közöt­ti idő­sza­kot öleli fel, míg az oszt­rák bűn­ügyi vizs­gá­lat csak egyet­len 2007. évi kor­rup­ci­ós ügy­let fel­tá­rá­sá­ra irá­nyult. Az azt köve­tő mint­egy három év vád­lott álta­li vesz­te­ge­té­si tevé­keny­sé­gét az auszt­ri­ai bün­te­tő­el­já­rás érte­lem­sze­rű­en nem érin­tet­te, annak magyar bün­te­tő­el­já­rás­ban tör­tént rele­váns ténye­i­nek fel­tá­rá­sát az oszt­rák ügyész­ség hatá­ro­za­ta meg­ho­za­ta­la­kor nem vehet­te szám­ba és érté­ke­lé­si körbe.

A Fővá­ro­si Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az ügyész fel­leb­be­zé­sét fenn­tart­va indít­vá­nyoz­ta a tör­vény­szé­ki vég­zés felül­bí­rá­la­tá­ra jogo­sult Fővá­ro­si Íté­lő­táb­lá­nál, hogy azt az eljá­rás meg­szün­te­té­sét ered­mé­nye­ző ok téves meg­ál­la­pí­tá­sa miatt helyez­ze hatá­lyon kívül, és uta­sít­sa a Fővá­ro­si Tör­vény­szé­ket első­fo­kú eljá­rá­sa továbbfolytatására.

A Fővá­ro­si Íté­lő­táb­la 2021. júni­us 15-én tanács­ülé­sen hozott vég­zé­sé­vel a Fővá­ro­si Tör­vény­szék ügyé­szi fel­leb­be­zés­sel táma­dott eljá­rást meg­szün­te­tő hatá­ro­za­tát hatá­lyon kívül helyez­te és az első­fo­kú bíró­sá­got eljá­rá­sa tovább­foly­ta­tá­sá­ra utasította.

A másod­fo­kú bíró­ság vég­zé­se indo­ko­lá­sá­ban rámu­ta­tott, hogy az oszt­rák bün­te­tő­ha­tó­ság által Magyar­or­szág­ra jog­se­gély kere­té­ben kül­dött okira­tok alap­ján nem von­ha­tó arra érde­mi követ­kez­te­tés, hogy az auszt­ri­ai nyo­mo­zás olyan szé­les körű és ala­pos volt, amely­re ala­pí­tott oszt­rák nyo­mo­zást meg­szün­te­tő hatá­ro­zat a „ne bis in idem” hatást kivál­tó jog­erős hatá­ro­zat­nak lenne tekint­he­tő, illet­ve az oszt­rák nyo­mo­zást meg­szün­te­tő hatá­ro­zat azért sem tekint­he­tő a bün­te­tő­el­já­rást vég­le­ge­sen lezá­ró­nak, mivel az oszt­rák bün­te­tő­el­já­rás jog is biz­to­sít­ja ahhoz kap­cso­ló­dó­an a bün­te­tő­el­já­rás tovább­foly­ta­tá­sá­nak tör­vé­nyi fel­té­te­le­it. Mivel a bün­te­tő­ügy ada­tai alap­ján az auszt­ri­ai és a magyar­or­szá­gi bün­te­tő­el­já­rás­ban, V. rendű vád­lott cse­lek­vő­sé­ge vizs­gá­la­tá­ban a tett­azo­nos­ság egy­ér­tel­mű­en nem mutat­ha­tó fel és az oszt­rák nyo­mo­zást meg­szün­te­tő hatá­ro­zat – amely nem bírói dön­tés – tar­tal­ma a magyar bün­te­tő­bí­ró­sá­got nem köti, így a magyar bün­te­tő­el­já­rás folya­ta­tá­sá­nak van helye a Fővá­ro­si Tör­vény­szék előtt.

A bűn­ügy­ben koráb­ban kibo­csá­tott ügyész­sé­gi köz­le­mé­nyek itt olvas­ha­tó­ak: https://ugyeszseg.hu/ujabb-vademeles-az-un-alstom-ugyben/ https://ugyeszseg.hu/az-olaf-buntetojogi-ajanlasa-targyaban-a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-teljes-koru-nyomozast-folytat/ https://ugyeszseg.hu/ugyeszi-fellebbezes-az-un-alstom-vesztegetes-miatti-buntetoeljaras-biroi-reszmegszuntetese-miatt-a-fovarosi-fellebbviteli-fougyeszseg-sajtokozlemenye/