Fogházbüntetésre ítélték a fia és annak barátnője halálát okozó gyorshajtót- a Nógrád Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Balas­sa­gyar­ma­ti Járá­si Ügyész­ség vád­eme­lé­se nyo­mán a bíró­ság egy év fog­ház­ban vég­re­haj­tan­dó sza­bad­ság­vesz­tés­re és két év köz­úti jár­mű­ve­ze­tés­től eltil­tás­ra ítél­te azt a 43 éves fér­fit, aki gép­ko­csi­já­val a meg­en­ge­dett sebes­sé­get túl­lép­ve az útról lesod­ród­va fának ütkö­zött, 19 éves fia és annak 18 éves barát­nő­je halá­lát okozva.

A férfi 2019. augusz­tus 15-én a késő dél­előt­ti órák­ban a 21. számú úton Sal­gó­tar­ján irá­nyá­ból Hat­van felé köz­le­ke­dett sze­mély­gép­ko­csi­já­val, mely­nek hátsó ülé­sén a 19 éves fia és annak 18 éves barát­nő­je uta­zott, akik a biz­ton­sá­gi övü­ket nem kap­csol­ták be.

A vád­lott 119-125 km/h sebe­ség­gel haladt be egy jobb­ra ívelő útka­nya­ru­lat­ba, ami miatt a jármű menet­sta­bi­li­tá­sa meg­bom­lott, az autó a füves útpad­kán keresz­tül a víz­el­ve­ze­tő árok­ba csa­pó­dott, majd 65-71 km/h sebes­ség­gel a sűrű fás-bokros növény­zet­nek ütközött.

Az ütkö­zés követ­kez­té­ben a hátsó ülés­ről a be nem kötött uta­sok kizu­han­tak a gép­jár­mű­ből, és olyan súlyos sérü­lé­se­ket szen­ved­tek, hogy egyi­kük a hely­szí­nen, míg mási­kuk a kór­ház­ba szál­lí­tá­sát köve­tő­en elhunyt.

A Sal­gó­tar­já­ni Járás­bí­ró­ság a fér­fit a vád­dal egye­ző­en halá­los köz­úti bal­eset gon­dat­lan oko­zá­sá­nak vét­sé­gé­ben mond­ta ki bűnös­nek, és bár figye­lem­be vette a bün­tet­len elő­éle­tét, meg­bá­nó maga­tar­tá­sát, ked­ve­ző köz­le­ke­dé­si elő­éle­tét és azt, hogy a gyer­me­ke elvesz­té­sén túl maga is súlyo­san meg­sé­rült, de a szán­dé­kos gyors­haj­tás és a két halá­los áldo­zat miatt letöl­ten­dő sza­bad­ság­vesz­tés­re ítélte.

A véde­lem fel­leb­be­zé­se foly­tán az eljá­rás másod­fo­kon a Balas­sa­gyar­ma­ti Tör­vény­szék előtt folytatódott.

A Nóg­rád Megyei Főügyész­ség itt az első fokú íté­let hely­ben­ha­gyá­sá­ra tett indít­ványt, mert a főügyész­ség sze­rint a bün­te­tés célja – vagy­is a tár­sa­da­lom védel­me érde­ké­ben annak meg­elő­zé­se, hogy akár az elkö­ve­tő, akár más sze­mély bűn­cse­lek­ményt köves­sen el – csak vég­re­haj­tan­dó sza­bad­ság­vesz­tés­sel érhe­tő el.

A másod­fo­kú bíró­ság a főügyész­ség állás­pont­já­val egyet­ért­ve az íté­le­tet hely­ben­hagy­ta. Indo­ko­lá­sá­ban maga is kiemel­te, hogy a kisza­bott bün­te­tés­nek azt is szol­gál­nia kell, hogy a köz­le­ke­dés más részt­ve­vői se tanú­sít­sa­nak a jövő­ben hason­ló maga­tar­tást, ez pedig csak vég­re­haj­tan­dó sza­bad­ság­vesz­tés alkal­ma­zá­sá­val érhe­tő el.

A dön­tés jogerős.