Másodfokon súlyosabb büntetés a költségvetésnek jelentős kárt okozó csalóknak- a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

A Pécsi Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség indít­vá­nyá­val egyet­ért­ve a Pécsi Íté­lő­táb­la súlyo­sabb bün­te­tést sza­bott ki azok­nak a vád­lot­tak­nak az ügyé­ben, akik a vád sze­rint uniós, illet­ve hazai pályá­za­ti for­rá­sok jogo­su­lat­lan igény­be­vé­te­lé­vel kíván­tak saját célra vagyo­ni for­rá­sok­hoz jutni.

A ügy egyik tény­ál­lá­sa sze­rint 2013-ban három dunán­tú­li cég­ve­ze­tő az olcsóbb saját erő­ből tör­té­nő kivi­te­le­zés minél nagyobb támo­ga­tá­si összeg­ből tör­té­nő finan­szí­roz­ta­tá­sa érde­ké­ben fik­tív vál­lal­ko­zá­si szer­ző­dé­sek­kel, illet­ve hamis doku­men­tu­mok­kal és szám­lák­kal  kíván­ta iga­zol­ni azon mező­gaz­da­sá­gi útfej­lesz­té­si mun­kák kivi­te­le­zé­sét, ame­lyek­re az Euró­pai Mező­gaz­da­sá­gi Vidék­fej­lesz­té­si Alap­ból 2012-ben közel 30 mil­lió forint támo­ga­tá­si össze­get biz­to­sí­tott a költ­ség­ve­tés egyi­kük cégének.

A másik eset­ben 2012-ben a fenti cég­ve­ze­tők egyi­ke egy jöve­de­lem­mel nem ren­del­ke­ző sze­mélyt arra vett rá, hogy az álta­la ala­pí­tott cég ügy­ve­ze­tői tiszt­sé­gét vál­lal­ja el, és uta­sí­tá­sai alap­ján az ő és csa­lád­ja érdek­kö­ré­be tar­to­zó mező­gaz­da­sá­gi vál­lal­ko­zá­sok műkö­dé­sé­hez hason­ló célra költ­ség­ve­té­si for­rá­sok­ra pályáz­zon. A vád­lot­tak az ekként elnyert 200 mil­lió forint támo­ga­tá­si összeg­ből 100 mil­lió forin­tot elő­leg­ként fel­vet­tek. A pályá­zott összeg cél sze­rin­ti fel­hasz­ná­lá­sa, illet­ve vissza­fi­ze­té­se nem állt szándékukban.

A Pécsi Tör­vény­szék első­fo­kon a vád­lot­tak bűnös­sé­gét – a vád­nak meg­fe­le­lő­en – az első eset­ben jelen­tős vagyo­ni hát­rányt, a máso­dik tény­ál­lás tekin­te­té­ben külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­nek kísér­le­té­ben, vala­mint magán­ok­irat­tal vissza­élés vét­sé­gé­ben álla­pí­tot­ta meg. Ezért három vád­lot­tat 1 év, 1 év 6 hónap, illet­ve 1 év 10 hónap vég­re­haj­tan­dó, egyi­kü­ket pedig 1 év – vég­re­haj­tá­sá­ban pró­ba­idő­re fel­füg­gesz­tett - sza­bad­ság­vesz­tés­re ítélte.

Az íté­let ellen az ügyész súlyo­sabb bün­te­tés kisza­bá­sa iránt nyúj­tott be fel­leb­be­zést, ame­lyet a Pécsi Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség fenntartott.

A másod­fo­kon eljá­ró Pécsi Íté­lő­táb­la az első­fo­kú íté­le­tet meg­vál­toz­tat­va – a fel­lebb­vi­te­li főügyész­ség indít­vá­nyá­val egyet­ért­ve - a külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lást befe­je­zett bűn­cse­lek­mény­nek minő­sí­tet­te, és a vég­re­haj­tan­dó sza­bad­ság­vesz­tés­re ítélt vád­lot­tak bün­te­té­sé­nek tar­ta­mát 2 év 6 hónap­ra, 3 évre, illet­ve 1 év 6 hónap­ra súlyosította.