A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványával egyetértve a Pécsi Ítélőtábla súlyosabb büntetést szabott ki azoknak a vádlottaknak az ügyében, akik a vád szerint uniós, illetve hazai pályázati források jogosulatlan igénybevételével kívántak saját célra vagyoni forrásokhoz jutni.
A ügy egyik tényállása szerint 2013-ban három dunántúli cégvezető az olcsóbb saját erőből történő kivitelezés minél nagyobb támogatási összegből történő finanszíroztatása érdekében fiktív vállalkozási szerződésekkel, illetve hamis dokumentumokkal és számlákkal kívánta igazolni azon mezőgazdasági útfejlesztési munkák kivitelezését, amelyekre az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 2012-ben közel 30 millió forint támogatási összeget biztosított a költségvetés egyikük cégének.
A másik esetben 2012-ben a fenti cégvezetők egyike egy jövedelemmel nem rendelkező személyt arra vett rá, hogy az általa alapított cég ügyvezetői tisztségét vállalja el, és utasításai alapján az ő és családja érdekkörébe tartozó mezőgazdasági vállalkozások működéséhez hasonló célra költségvetési forrásokra pályázzon. A vádlottak az ekként elnyert 200 millió forint támogatási összegből 100 millió forintot előlegként felvettek. A pályázott összeg cél szerinti felhasználása, illetve visszafizetése nem állt szándékukban.
A Pécsi Törvényszék elsőfokon a vádlottak bűnösségét – a vádnak megfelelően – az első esetben jelentős vagyoni hátrányt, a második tényállás tekintetében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérletében, valamint magánokirattal visszaélés vétségében állapította meg. Ezért három vádlottat 1 év, 1 év 6 hónap, illetve 1 év 10 hónap végrehajtandó, egyiküket pedig 1 év – végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb büntetés kiszabása iránt nyújtott be fellebbezést, amelyet a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott.
A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatva – a fellebbviteli főügyészség indítványával egyetértve - a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást befejezett bűncselekménynek minősítette, és a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottak büntetésének tartamát 2 év 6 hónapra, 3 évre, illetve 1 év 6 hónapra súlyosította.