Ugrás a tartalomra
Főoldal » Archív » MINDEN ALAPOT NÉLKÜLÖZNEK A CZEGLÉDY - ÜGYBEN AZ ÜGYÉSZSÉG ELJÁRÁSÁT TÖRVÉNYSÉRTŐNEK MINŐSÍTŐ NYILATKOZATOK

A Csong­rád Megyei Főügyész­ség, miu­tán a Sze­ge­di Tör­vény­szék jog­erő­sen hely­ben­hagy­ta dr. Czeg­lédy Csaba elő­ze­tes letar­tóz­ta­tá­sá­nak az elren­de­lé­sét, az ezzel össze­füg­gő és az ügyé­szi eljá­rást tör­vény­sér­tő­nek, a jog­ál­la­mi­sá­got meg­csú­fo­ló­nak minő­sí­tő nyi­lat­ko­za­tok­kal kap­cso­lat­ban – azo­kat vissza­uta­sít­va – az aláb­bi­a­kat emeli ki. 

Az elő­ze­tes letar­tóz­ta­tás ismé­telt elren­de­lé­sét köve­tő­en, a gya­nú­sí­tott védő­je az egyik keres­ke­del­mi tele­ví­zi­ó­ban kifej­tet­te, hogy az ügyész­ség meg­sér­tet­te véden­ce men­tel­mi jogát, mivel olyan bűn­cse­lek­mény miatt ren­del­ték el őri­zet­be véte­lét, és hall­gat­ták ki gya­nú­sí­tott­ként, amely­re nézve a men­tel­mi jog fel­füg­gesz­té­se nem tör­tént meg. A védő hivat­ko­zott arra az eljá­rá­si aka­dály­ra is, amely sze­rint ugyan­ab­ban az ügy­ben nem lehet újra a gya­nú­sí­tot­tat őri­zet­be venni.

Ugyan­eb­ben a műsor­ban más, magu­kat jogi szak­ér­tők­nek neve­ző meg­szó­la­lók kifej­tet­ték azt is, hogy az ügyész­ség eljá­rá­sa, a tör­vény­sér­tés mel­lett, a jog­ál­lam meg­csú­fo­lá­sa is. Meg­is­mé­tel­ték azt a véle­ményt, hogy ugyan­ab­ban az ügy­ben nem lehe­tett volna dr. Czeg­lédy Csa­bát újból őri­zet­be venni, vagy amennyi­ben mégis egy új ügy miatt tör­tént az őri­zet­be véte­le, akkor a men­tel­mi jogát sér­tet­ték meg, tehát az ügyész­ség eljá­rá­sa így is, úgy is tör­vényt sért. Hivat­ko­zá­si alap volt az is, hogy dr. Czeg­lédy Csa­bát a nyolc hónap alatt egy­szer hall­gat­ták ki gya­nú­sí­tott­ként, és azt is ő kérte. Fel­rót­ták azt is, hogy az ügyész az ülé­sen dr. Czeg­lédy Csaba érde­ké­ben meg­nyil­vá­nu­ló poli­ti­kai befo­lyást emle­ge­tett. Jog­sér­tés­ként hív­ták fel azt is, hogy a védő az ülés nap­ján reg­gel 8 óra­kor kapott 2000 oldal­nyi ira­tot, és esé­lye sem volt így a felkészülésre.

Az ügyész­ség eljá­rá­sát tör­vény­sér­tő­nek és a jog­ál­la­mi­ság meg­csú­fo­lá­sá­nak minő­sí­tő, nyil­vá­nos­ság előtt tett nyi­lat­ko­za­tok­kal kap­cso­lat­ban kieme­len­dő, hogy az 1998. évi XIX. tör­vény, vagy­is a bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény 126. § /4/ bekez­dé­se sze­rint ugyan­azon bűn­cse­lek­mény miatt, ha a körül­mé­nyek nem vál­toz­tak, az őri­zet­be vétel újra nem ren­del­he­tő el. Az ezzel kap­cso­la­tos, az ügyész­ség eljá­rá­sát minő­sí­tő nyi­lat­ko­za­tok folya­ma­to­san és ten­den­ci­ó­zu­san az ugyan­azon ügy­ben tör­té­nő őri­zet­be vételt hív­ták fel a tör­vény­sér­tés alap­já­ul, szem­ben a jog­sza­bály ugyan­azon bűn­cse­lek­mény miatt tör­té­nő őri­zet­be vétel­re vonat­ko­zó tilalmával.

A bíró­ság jog­erős vég­zé­sé­ben meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a leg­főbb ügyész indít­vá­nyoz­ta a gya­nú­sí­tott men­tel­mi jogá­nak fel­füg­gesz­té­sét, és az eljá­rás foly­ta­tá­sá­nak, a gya­nú­sí­tott őri­zet­be véte­lé­nek tör­vé­nyi aka­dá­lya nem volt. A men­tel­mi jog fel­füg­gesz­té­sé­re irá­nyu­ló indít­vány­ban sze­re­pelt mind a koráb­bi gya­nú­sí­tás­ban közölt költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­cse­lek­mé­nye, mind pedig a nyo­mo­zás során fel­tárt, és az ismé­telt őri­zet­be vétel alap­já­ul szol­gá­ló továb­bi bűn­cse­lek­mény, a gaz­da­sá­gi csa­lás bűn­tet­té­nek gya­nú­ja is.

A bíró­ság a jog­erős vég­zé­sé­ben azt is meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy az elő­ze­tes letar­tóz­ta­tás elren­de­lé­sé­nek fel­té­te­lei mind az álta­lá­nos okok, mind a külö­nös okok tekin­te­té­ben fenn­áll­tak. Így kimond­ta a bíró­ság, hogy mind a koráb­bi gya­nú­sí­tás tár­gyát képe­ző bűn­cse­lek­mé­nyek – így a költ­ség­ve­té­si csa­lás –, mind az újabb bűn­cse­lek­mény – a gaz­da­sá­gi csa­lás – kap­csán a meg­ala­po­zott gyanú fenn­áll. A külö­nös okok tekin­te­té­ben fel­hív­ta a bíró­ság azt is, hogy az eljá­rás meg­hi­ú­sí­tá­sá­nak a veszé­lye töb­bek között azért is fenn­áll, mivel dr. Czeg­lédy Csaba a nyo­mo­zás során uta­sí­tá­sok­kal látta el az eljá­rás több sze­rep­lő­jét arra nézve, hogy a nyo­mo­zó ható­ság előtt milyen maga­tar­tást tanú­sít­son, milyen ada­to­kat közöljön.

A gya­nú­sí­tott érde­ké­ben meg­szó­la­lók­kal szem­ben tény az, hogy dr. Czeg­lédy Csa­bát mind­ed­dig öt alka­lom­mal hall­gat­ták ki gya­nú­sí­tott­ként. Ezen túl az elő­ze­tes letar­tóz­ta­tás tár­gyá­ban tar­tott ülé­se­ken is val­lo­mást tehe­tett. Több alka­lom­mal szem­be­sí­tés­re hívta a nyo­mo­zó ható­ság a gya­nú­sí­tott védő­jét, aki ezen alkal­mak­kor közöl­te, hogy az idő­pon­tok nem felel­nek meg, a nyo­mo­za­ti cse­lek­mé­nyek ezen okból hiú­sul­tak meg.

Az eljá­ró ügyész az ülé­sen arra tett indít­ványt, hogy a bíró­ság az ira­tok tar­tal­ma alap­ján dönt­sön, és hagy­ja figyel­men kívül azt a poli­ti­kai nyo­más­gya­kor­lást, amely, töb­bek között, a bíró­ság épü­le­te előtt az ülést, és így a dön­tést meg­elő­ző­en tar­tott saj­tó­tá­jé­koz­ta­tón elhang­zot­tak­ban, az eljá­rás részt­ve­vő­i­nek fele­lős­ség­re voná­sá­ra tett nyi­lat­ko­zat­tal nyil­vá­nult meg.

Az elő­ze­tes letar­tóz­ta­tás elren­de­lé­se előtt maga a védő jelen­tet­te ki, hogy amennyi­ben 6 órá­val az ülés előtt nem kapja meg az ira­to­kat, nem indul el, és nem vesz részt az ülé­sen. Bár a jog­sza­bály ezzel kap­cso­lat­ban határ­időt nem, csak annyit ír elő, hogy az ügyé­szi indít­ványt meg­ala­po­zó ira­to­kat a védő­nek kéz­be­sí­te­ni kell, az ügyész­ség kife­je­zet­ten a védő kéré­sé­nek meg­fe­le­lő idő­pont­ban, az ülés kez­de­te előtt 6 órá­val, ren­del­ke­zett azok kéz­be­sí­té­sé­ről, így az ezen eljá­rást jog­sér­tő­nek minő­sí­tő hivat­ko­zás értelmezhetetlen.

Az ügyész­ség eljá­rá­sa a bíró­ság jog­erős vég­zé­sé­vel is meg­ál­la­pí­tot­tan jog­sze­rű és tör­vé­nyes volt. Az ügyész­ség nem­csak dr. Czeg­lédy Csaba, hanem ezt köve­tő­en Kőrös Gusz­táv ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lő­je­lölt ese­té­ben is hason­ló­an, ugyan­ezen jog­sza­bály­he­lyek­re hivat­koz­va, hason­ló idő­sze­rű­ség mel­lett járt el.

Mind­ezek­re figye­lem­mel az ügyész­ség eljá­rá­sát tör­vény­sér­tő­nek és a jog­ál­la­mi­sá­got meg­csú­fo­ló­nak minő­sí­tő nyi­lat­ko­za­tok min­den ala­pot nélkülöznek.