A Fővárosi Főügyészség 2019 februárjában emelt vádat egy középkorú férfi és egy nő ellen, előnyért, hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt.
A történeti tényállás szerint 2013-ban egy OKJ-s szakképesítéshez kapcsolódó vizsgabizottsági elnöki tisztet betöltő nő Zuglóban megkeresett egy vegyeskereskedést üzemeltető férfit, akiről tudta, hogy a bolt üzemeltetéshez szükséges élelmiszer és vegyi áru eladói képesítéssel nem rendelkezik. Felajánlotta a részére, hogy készpénz ellenében képesítést igazoló bizonyítványt szerez neki. A férfi az ajánlatot elfogadta.
Ezután ismeretlenül maradt személy a kereskedelmi záróvizsgán a vesztegető férfi helyett, annak személyi okmányai felhasználásával, nevében és helyette levizsgázott, majd a nő elkövető az OKJ-s tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt állított ki és azt a személyi okiratokkal együtt 160.000.-Ft készpénz ellenében a vegyeskereskedést üzemeltető vádlott-társának átadta.
A Fővárosi Törvényszék 2020. december 3-án kihirdetett ítéletével a vesztegető férfit bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett, közfeladati helyzettel visszaélés bűntettében, vesztegetés bűntettében és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, amelyért mindösszesen 30.000.-Ft pénzbüntetéssel sújtotta. Nő vádlott-társát bűnösnek mondta ki közfeladati helyzettel visszaélés bűntettében, vesztegetés elfogadása bűntettében, valamint közokirat-hamisítás bűntettében, amelyért őt, halmazati büntetésül két év végrehajtásában négy évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 150.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy emellett örökre eltiltotta a vizsgáztatói foglalkozás gyakorlásától és 160.000.-Ft összegre vagyonelkobzást is elrendelt.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a két vádlott terhére eltérő jogi minősítés megállapításáért és súlyosabb büntetések kiszabása érdekében élt fellebbezéssel, míg a két vádlott és védőik részben felmentésért, téves jogi minősítésért, továbbá enyhítés céljából éltek fellebbezési jogukkal.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban a Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott indítványával kezdeményezte, hogy a bíróság állapítsa meg, miszerint a vizsgabizottság elnökeként eljáró nő hivatalos személy volt, mert ő a szakminiszter felhatalmazása alapján közhatalmi feladatot látott el, így hivatalos személyként kért és kapott vesztegetési pénzt, illetve hamisított közokiratot.
A másodfokú ügyészség a szakképesítése igazolása érdekében vesztegető férfi pénzbüntetése mértékének a súlyosítására, illetve a megvesztegetett vizsgabizottsági elnökkel szemben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására tett indítványt a fellebbviteli eljárásban.