Dr. Polt Péter legfőbb ügyész és Michele Coninsx, az EUROJUST elnöke találkozójáról

Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész e héten csü­tör­tö­kön a hiva­ta­lá­ban fogad­ta Miche­le Con­insx asszonyt, a EUROJUST hiva­ta­los láto­ga­tá­son hazánk­ban tar­tóz­ko­dó elnö­két. Köl­csö­nö­sen tájé­koz­tat­ták egy­mást a szer­ve­ze­te­ik leg­fon­to­sabb ered­mé­nye­i­ről és az előt­tük álló főbb kihí­vá­sok­ról. Közö­sen átte­kin­tet­ték az Euró­pán belü­li igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dés aktu­á­lis kérdéseit.

Meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy évek óta kivá­ló a szer­ve­ze­te­ik közöt­ti együtt­mű­kö­dés. Magyar­or­szág kife­je­zet­ten aktív sze­rep­lő­je az EUROJUST-on belü­li mun­ká­nak, illet­ve a szer­ve­zet által koor­di­nált és finan­szí­ro­zott közös nem­zet­kö­zi nyo­mo­zó cso­por­tok­nak. Ezen nem­zet­kö­zi nyo­mo­zó cso­por­tok min­den eddi­gi­nél haté­ko­nyabb esz­közt jelen­te­nek a hatá­ron átnyú­ló, szer­ve­zett bűn­el­kö­ve­tők­kel szem­ben. 

Dr. Polt Péter és Miche­le Con­insx egyet­ér­tet­tek abban, hogy az EUROJUST köz­re­mű­kö­dé­sé­vel, illet­ve a közös nyo­mo­zó cso­por­tok mind szé­le­sebb körű alkal­ma­zá­sá­val haté­kony védel­met tud­nak biz­to­sí­ta­ni a hatá­ron átnyú­ló, szer­ve­zet­ten elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mé­nyek­kel szemben.

A jövő­ben fel­ál­lí­tan­dó Euró­pai Ügyész­ség­gel (EPPO) kap­cso­lat­ban Miche­le Con­insx kifej­tet­te, hogy – állás­pont­ja sze­rint – az igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dés terü­le­tén két erős intéz­mény­re van szük­ség: a EUROJUST-ra és az EPPO-ra. E két szer­ve­zet­nek az a fel­ada­ta, hogy a lehe­tő leg­szé­le­sebb körű támo­ga­tást nyújt­sák a tag­ál­la­mok bűnö­zés elle­ni erő­fe­szí­té­se­i­hez. Ennek érde­ké­ben a meg­fe­le­lő anya­gi és sze­mé­lyi fel­té­te­le­ket biz­to­sí­ta­ni kell a számukra.

Dr. Polt Péter tájé­koz­tat­ta a EUROJUST elnö­két arról, hogy az OLAF-fal tör­tént szo­ros együtt­mű­kö­dés segít­sé­gé­vel milyen ered­mé­nye­ket érnek el a magyar ható­sá­gok az Euró­pai Unió érde­ke­it sértő pénz­ügyi bűn­cse­lek­mé­nyek leküzdésében.

A két veze­tő egyet­ér­tett abban, hogy a EUROJUST-nak – az eddi­gi fel­ada­tai mel­lett – meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pe lesz az Euró­pai Ügyész­ség­ben részt vevő és részt nem vevő tag­ál­la­mok közöt­ti együttműködésben.

Az Euro­just az Euró­pai Unió Taná­csa 2002/187/IB hatá­ro­za­tá­val lét­re­ho­zott és az Euro­just meg­erő­sí­té­sé­ről szóló 2009/426/IB hatá­ro­za­tá­val (Euro­just Hatá­ro­zat) módo­sí­tott, az Euró­pai Unió tag­ál­la­mai közöt­ti bün­te­tő igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dés szer­ve. A hágai szék­he­lyű Euro­just célja, hogy elő­se­gít­se a bűn­ügyi igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dést a tag­ál­la­mi ható­sá­gok között a súlyos, hatá­ro­kon átnyú­ló bűn­cse­lek­mé­nyek­kel (pl. szer­ve­zett bűnö­zés, kor­rup­ció, kábítószer-kereskedelem, ter­ro­riz­mus) kap­cso­la­tos eljá­rá­sa­ik­ban. Az Euro­just Kol­lé­gi­u­ma a tag­ál­la­mok által dele­gált, azo­nos hatás­kör­rel és jogok­kal ren­del­ke­ző 28 nem­ze­ti tag­ból – ügyé­szek­ből, bírák­ból vagy rend­őr­sé­gi tiszt­vi­se­lők­ből – áll. Az Euro­just 2002-es meg­ala­kí­tá­sa óta folya­ma­to­san növek­vő ügy­szám­mal dol­go­zik. Az Euró­pai Unió tag­ál­la­ma­i­nak igaz­ság­ügyi ható­sá­gai a kez­de­ti 202-ről 2016. évre 2306 konk­rét bün­te­tő­ügyet, illet­ve bűn­cse­lek­mény kate­gó­ri­ák­hoz köt­he­tő álta­lá­nos kér­dés­sel kap­cso­la­tos ügyet ter­jesz­tet­tek az Euro­just elé. Ezek közül 1920 ügy két tag­ál­la­mot, 386 ügy pedig több tag­ál­la­mot érin­tett 2016-ban.

Magyar­or­szág 2004 óta tagja az Eurojust-nak, a rész­vé­tel­lel kap­cso­la­tos fel­ada­to­kat az ügyész­ség tel­je­sí­ti, nem­ze­ti tag­ként a leg­főbb ügyész által kine­ve­zett főosztályvezető-helyettes ügyész kép­vi­se­li Magyar­or­szá­got. Az Euro­just magyar szek­ci­ó­ja a szer­ve­zet kife­je­zet­ten aktív részt­ve­vői közé tar­to­zik. Az elmúlt öt évben folya­ma­to­san növek­vő számú üggyel fog­lal­ko­zott. 2016-ban 85 két tag­ál­la­mot és 17 ket­tő­nél több tag­ál­la­mot érin­tő üggyel fog­lal­ko­zott. Magyar­or­szág kez­de­mé­nye­ző tag­ál­lam­ként 102 ügy­nek, míg meg­ke­re­sett tag­ál­lam­ként 109 ügy­nek volt a része­se, ami közel 10 % és 15 %-os növe­ke­dés a 2015-ös szá­mok­hoz képest (2015: 93, 96). 2017. I. fél­évé­ben tovább nőtt az akti­vi­tá­sunk. Magyar­or­szág fél év alatt 75 ügy­ben volt kez­de­mé­nye­ző. A hazai ügyé­szek 2016-ban 14 (2017. I. fél­évé­ben pedig már 12) koor­di­ná­ci­ós érte­kez­le­ten vet­tek részt, 2-nek vol­tak a szer­ve­zői és 12-nek a résztvevői.

2011-ban Euro­just tag­sá­gunk pozi­tív fej­le­mé­nye­ként lét­re­jött az első magyar rész­vé­tel­lel műkö­dő nem­zet­kö­zi közös nyo­mo­zó­cso­port, ame­lyet ezt köve­tő­en az évek során továb­bi 16 köve­tett, kiak­náz­va az Euro­just és az Euro­pol kínál­ta jogi, ope­ra­tív és pénz­ügyi támo­ga­tást. A 17 közös nyo­mo­zó­cso­port­nak mint­egy fele magyar kez­de­mé­nye­zés­re ala­kult meg, ami jól mutat­ja a magyar ügyé­szek akti­vi­tá­sát az igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dés e területén.

A közös nyo­mo­zó­cso­port a nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés olyan esz­kö­ze, amely két vagy több állam ille­té­kes igaz­ság­ügyi és bűn­ül­dö­ző ható­sá­gai közöt­ti meg­ál­la­po­dá­son ala­pul, kor­lá­to­zott idő­tar­tam­ra és meg­ha­tá­ro­zott célra jön létre annak érde­ké­ben, hogy az érin­tett egy vagy több állam­ban bűn­ügyi nyo­mo­zá­so­kat folytasson.

A rend­őr­sé­gi és igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dés hagyo­má­nyos for­má­i­hoz képest a közös nyo­mo­zó­cso­port az aláb­bi több­let­ér­ték­kel bír:

- Az adott ügy­ben egye­sí­ti az igaz­ság­ügyi és nyo­mo­zó ható­sá­gi együtt­mű­kö­dést, lehe­tő­vé teszi az infor­má­ci­ók és a bizo­nyí­té­kok köz­vet­len gyűj­té­sét és cse­ré­jét anél­kül, hogy igény­be kel­le­ne venni a köl­csö­nös jog­se­gély hagyo­má­nyos csa­tor­ná­it. A nyo­mo­zó­cso­port­ban részt vevő álla­mok jogá­val össz­hang­ban gyűj­tött infor­má­ci­ók és bizo­nyí­té­kok meg­oszt­ha­tók (pusz­tán) a közös nyo­mo­zó­cso­port lét­re­ho­zá­sá­ról szóló meg­ál­la­po­dás alap­ján; valamint

- a nyo­mo­zó­cso­port tag­jai a többi részt vevő tag­ál­lam­ban jogo­sul­tak jelen lenni és – az adott állam jog­sza­bá­lya­i­ban, illet­ve a nyo­mo­zó­cso­port adott állam által kije­lölt veze­tő­je által meg­ha­tá­ro­zott kor­lá­to­kon belül – részt venni a nyo­mo­zá­si cselekményekben.

A közös nyo­mo­zó­cso­port éppen ezért igen haté­kony és ered­mé­nyes együtt­mű­kö­dé­si esz­köz, amely meg­könnyí­ti a több állam­ban egy­ide­jű­leg foly­ta­tott nyo­mo­zá­sok és vád­ha­tó­sá­gi eljá­rá­sok koordinálását.

A közös nyo­mo­zó­cso­por­tok lét­re­ho­zá­sa nagy szám­ban for­dult elő ember­ke­res­ke­de­lem és ember­csem­pé­szet miatt. Emel­lett azon­ban nagy hord­ere­jű kábítószer-kereskedelem, költ­ség­ve­té­si csa­lás, vesz­te­ge­tés, gyer­mek­por­nog­rá­fia miatt is működ­tek együtt közös nyo­mo­zó­cso­port kere­té­ben a magyar ügyé­szek más tag­ál­lam, illet­ve har­ma­dik ország igaz­ság­ügyi szerveivel.

A magyar rész­vé­te­lű közös nyo­mo­zó cso­por­tok kap­csán eddig 9 ügy­ben tör­tént Magyar­or­szá­gon és/vagy a kül­föl­di részes ország­ban vád­eme­lés. Ebből 4 ügy­ben már marasz­ta­ló íté­le­tet hozott a bíró­ság. 8 ügy még nyo­mo­za­ti szak­ban van. Ebből jelen­leg 5 ügy­ben műkö­dik közös nyo­mo­zó­cso­port. Több nyo­mo­zás kap­csán foly­nak meg­be­szé­lé­sek JIT felállításáról.