Elítélték hamis vád bűntette miatt azt a férfit, aki más nevében ismerte el a lopást

A Tata­bá­nyai Járá­si Ügyész­ség hamis vád bűn­tet­te, közokirat-hamisítás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt benyúj­tott vád­ira­ta alap­ján a bíró­ság öt év fegy­ház­bün­te­tés­re ítél­te azt a fér­fit, aki rend­őri intéz­ke­dés­kor más nevé­re kiál­lí­tott ira­tok­kal iga­zol­ta magát, a gya­nú­sí­tot­ti kihall­ga­tá­sán pedig más nevé­ben ismer­te el a ter­hé­re rótt lopás elkövetését. 

A vád sze­rint a több­szö­rös vissza­eső férfi 2017. szep­tem­ber 29-én, a tatai busz­vég­ál­lo­más utas­vá­ró­já­ban, pénz­vál­tás ürü­gyén ment oda a 84 éves, nagyot­hal­ló sér­tett­hez, arra kérte, vált­son fel részé­re egy 200 forin­tos érmét. A férfi a sér­tett­hez hajolt, és miköz­ben hozzá beszélt, a sér­tett zakó­já­nak zse­bé­ből ellop­ta a pénz­tár­cá­ját, benne 20.000,- Ft kész­pénz­zel, bank­kár­tyá­val és sze­mé­lyes iratokkal.

A férfi 2017. októ­ber 18-án, egy tatai áru­ház par­ko­ló­já­ban, pénz­vál­tás ürü­gyén ment oda a járó­bot­tal köz­le­ke­dő, 79 éves sér­tett­hez, hogy vált­son fel a részé­re egy 200 forin­tos érmét. A sér­tett a bal kezé­ben fogta a séta­bot­ját, a jobb kezé­vel hát­ra­nyúlt a far­zse­bé­ben lévő pénz­tár­cá­já­hoz, azt elő­vet­te, kinyi­tot­ta, de mivel nem tudta meg­tar­ta­ni, a vád­lott segí­tett neki a pénz­tár­cá­ban aprót keres­ni. Eköz­ben a vád­lott a sér­tett pénz­tár­cá­já­ból ello­pott 50.000,- Ft kész­pénzt, vala­mint a sér­tett gyű­rűs­uj­já­ról eltu­laj­do­ní­tot­ta a 41.000,- Ft érté­kű arany karikagyűrűjét.

Az elkö­ve­tő­vel szem­ben a rend­őrök 2017. októ­ber 25-én Tatán intéz­ked­tek, ekkor a nyo­mo­zók­nak más nevé­re kiál­lí­tott sze­mé­lyi iga­zol­ványt adott át, majd ami­kor lopás vét­sé­ge miatt a nyo­mo­zó ható­ság gya­nú­sí­tott­ként hall­gat­ta ki, a jegy­ző­köny­vet a való­di sze­mély­azo­nos­sá­gát lep­lez­ve más sze­mély nevé­ben írta alá, a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét így ismer­te be.

A nyo­mo­zó ható­ság gya­nút fogott, hogy a kihall­ga­tott sze­mély nem azo­nos a sze­mé­lyi iga­zol­vány­ban lévő fény­ké­pen sze­rep­lő fér­fi­val, majd ami­kor foly­ta­tó­la­go­san kihall­gat­ta, akkor a vád­lott már beis­mer­te, hogy más sze­mély­nek adta ki magát.

Az ügyész­ség indít­vá­nyá­ra a bíró­ság öt év fegy­ház­bün­te­tés­re és öt év köz­ügyek­től eltil­tás­ra ítél­te a fér­fit, továb­bá meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy fel­té­te­les sza­bad­ság­ra nem bocsátható.

Az íté­le­tet az ügyész tudo­má­sul vette, azon­ban az nem vált jog­erős­sé, mert a vád­lott és a védő fel­leb­be­zést jelen­tett be.